Bronzlovas védi Nagy Péter városát
2007. augusztus 7. 15:00
Kétszázhuszonöt éve, 1782. augusztus 7-én avatták fel Pétervárott Nagy Péter cár lovas szobrát, a város jelképévé vált Bronzlovast (oroszul Mednij Vszadnyik).
<
A művész műtermét a Néva sugárúton rendezték be, ahol sokat gyötrődött a ló és lovasa megformálásán, még olyan részleteken is, hogy milyen ruhát adjon Péterre, akit végül a volgai hajósok ingébe öltöztetett. A lovas babérkoszorúval ékesített fejének megformálása sokáig nem sikerült, azt végül Péter halotti maszkja alapján Falconet tanítványa, a 18 éves Marie-Anne Collot formázta meg (őt ezért II. Katalin 10 ezer lírával jutalmazta, a Művészeti Akadémia pedig a tagjai közé választotta). Sok tépelődést, vitát váltott ki az az elgondolás is, hogy a ló patái alatt egy kígyó - a gonoszság és irigység allegóriája tekeregjen, ebbe fenntartásai ellenére végül a cárnő is beletörődött.
Így készült éveken keresztül a szobor, melynek bronzba öntéséhez 10 ezer pud bronz (1 pud 16,38 kg) és 250 pud vas kellett. (Az első öntés közben a forma megrepedt és a kiömlő forró fém tüzet okozott, magát a formát is újra el kellett készíteni.) Alapzatnak a művész egy hatalmas gránittömböt képzelt el, az 1600 tonnás követ Finnországból emelők, csigák, görgők segítségével szállították a Néváig, majd bárkán Pétervárig, ahol Falconet lendületes formát adott neki. (Érdekesség, hogy mozgatásában sem állatot, sem gépet nem vettek igénybe, sokak szerint ez a legnagyobb kő, amelyet ember valaha is megmozdított.)
Péter lovas szobra az általa 1703-ban alapított város örök szimbólumává vált, nevét Puskin 1833-ban született és igen gyorsan népszerűvé vált Bronzlovas című poémájáról kapta. Egy 19. századi legenda szerint amíg a Bronzlovas áll, idegen hatalom nem foglalhatja el a várost, így azt a második világháborúban, Leningrád 900 napos ostroma alatt sem bontották le, mindössze homokzsákokkal és fa építménnyel álcázták - és sértetlenül élte túl a blokádot.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
