Cserépdarabok rejtik a Maszada végső titkát
2007. július 26. 13:00
Az ókori rómaiak ellen fellázadó zsidók utolsó erődjeként helytálló Maszada új múzeumának kiállításán 11 darab, érdekes neveket rejtő apró cserépdarabot lehet látni.
A történetíró szavahihetőségét jelentik
Maszada erődjének évtiizedek óta tartó feltárásán több száz, feliratokat tartalmazó cserépdarabot találtak, néhányuk cserépkorsókat díszített. Van olyan, amely csak egyetlen betűt tartalmaz, és vannak olyanok, amelyeken nevek és számok olvashatók a felkelés és a római ostrom kezdetétől. A régészek számára nem okozott különösebb gondot a feliratok megfejtése, de a most kiállított 11 cserépdarab más, mint a többi - tudjuk meg a Háárec című izraeli napilap beszámolójából. A többi cserépdarabbal ellentétben, amelyeket egy nagy területen szétszórva találtak, ezek a darabok egy helyen voltak, az élelmiszerraktárakhoz vezető átjárót ellenőrző belső kapuknál. Mindegyiket ugyanaz a kéz írta, és mindegyiken csak egyetlen név látható.
Miután megölelték feleségüket és megcsókolták gyermekeiket, könnyes szemmel kiválasztottak maguk közül 10 férfit, akik végrehajtották a szörnyű mészárlást. A 10 férfi végül sorshúzással kijelölte azt az egyet, aki utolsónak marad, és aki 9 társa megölése után magával is végez. Josehus Flavius leírása szerint az utolsó férfi megvizsgált minden tetemet, hogy megbizonyosodjék róla, hogy valóban halottak, majd hatalmas tüzet gyújtott, végül pedig magába döfte a kardját, és családtagjai holtteste mellé roskadt. Vajon a 11 cserépdarabon olvasható nevek a 10 férfi becenevét rejtik, akik Ben-Jair parancsára utoljára maradtak? Vajon ezeket a cserépdarabokat használták az utolsó kiválasztására, aki bevégzi a mészárlást? Mindez lehetségesnek tűnik, de bizonyosat soha nem fogunk tudni.
A kutatók eddig nem tettek kísérletet arra, hogy megerősítsék vagy cáfolják ezt a drámai feltételezést. Sokkal inkább arra koncentráltak, hogy meghatározzák Josephus Flavius, eredetileg Jószéf ben Mattitjáhu szavahihetőségét, akinek zsidó származását, a maszadai történettel együtt 2000 éven keresztül figyelmen kívül hagyták.
Műveit, így a Maszadáról szóló történetet is, Rómában írta, és bár az erődről készült leírásai meglehetősen pontosak, mégis feltételezhetjük, hogy sohasem járt azon a helyen. Legfőbb forrásaként a római parancsnokok beszámolói szolgáltak, bár a felkelés korai szakaszában maga is a felkelők oldalán harcolt, így személyes tapasztalatokat is szerezhetett. Leírásai igen pontosak, részletesen beszámol a tömeges öngyilkosságról, és arról az életben maradt két asszonyról és öt gyermekről, akik hírt adtak a szörnyűséges végről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
