Skalpolás és griffmadarak a berlini szkíta kiállításon
2007. július 11. 09:00
A rettegett lovas nép, a szkíták történelmével és kultúrájával ismerkedhetnek meg a látogatók a berlini Martin-Gropius Múzeumban Az arany griffmadarak jegyében című nagyszabású kiállításon.
A kereken ötezer kiállítási tárgyat - köztük pompás arany ékszereket és egy kitűnő állapotban fennmaradt múmiát - részben első ízben mutatják be Európában. `Ehhez hasonló kiállítást eddig még nem láttunk az iráni eredetű nomád nép életéből, amely a kereszténység előtti első évezred végén Szibéria déli felétől egészen a Kárpát-medencéig népesítette be a vidéket` - dicsekedett Peter-Klaus Schuster, a berlini állami múzeumok főigazgatója. Berlin után Münchenben és Hamburgban mutatják majd be az Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást.
Az egyik nagy kurgánban - ezek a földdombok a szkíták ősi temetkezési formáját képezték és a sztyeppék piramisainak is nevezték őket - tárgyak ezreire bukkantak a régészek. Nemcsak szenzációsnak találták ezeket a sírokat, hanem azok egyikének jelentőségét, amelyre az oroszországi Tuva Autonóm Köztársaságban bukkantak rá, egyenesen Tutanhamon sírjához hasonlították. "A legszebb szkíták Tuvából származnak" - mondta Herman Parzinger régész.
A látványos kiállításon mintegy 17 Celsius fok a hőmérséklete annak a helyiségnek, ahol egy Altáj-hegységbeli férfi kétezer évnél jóval öregebb múmiája látható, amelyet Novoszibirszk adott kölcsön. Bőre barna, jó állapotban maradt fenn szőke haja és testfelületének tetoválása. Nem állították ki viszont azt a múmiát, amelyet Parzinger különböző nemzetiségű kollégáival együtt talált és amelyet csaknem úgy ünnepeltek, mint "Ötzit". A róla készített fotókon azonban felismerhető, hogy a harcos csaknem 2500 évvel ezelőtt izületi bántalmakban szenvedett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
