Kihirdették az új világcsodákat
2007. július 9. 12:00
A kínai Nagy Fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Tadzs Mahal lett a modern világ hét csodája.
<
Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. A szavazás - amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő - pénteken zárult le. Az ünnepségen részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő.
|
Ünneplők Peruban |
|
Chichén Itzában  |
A 21 "elődöntősből", amelyek listáját 2006 februárjában az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Mayornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsüri, olyanok nem jutottak tovább, mint például a kambodzsai Angkor Vat dzsungelváros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidney-i Operaház.
|
és Petrában |
| A modern világcsodák nyomában |
| A kínai Nagy Falnak, a Kínai Birodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosszabb emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökség listájára. Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos templomát, fürdőjét és sírját a homokkő sziklába vésték. A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 évvel ezelőtt állították fel a 710 méter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található Machu Picchu inka romváros Peru fő idegenforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világörökséggé nyilvánított "elveszett" várost. A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost i.sz. 500 körül építették a Yucatán-félsziget északi részén. Legjelentősebb épületei az 54 méter magas piramis, egy csillagvizsgáló és a Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket állító Harcosok Temploma. Az "Örök Város" jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, az isz.első században. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A szintén a világörökség listáján szereplő Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építette a 17. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét. |
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
