Életre keltik a közel-kelet leghíresebb hadiútját
2007. június 1. 13:00
<
A Hórusz-út régészeti hagyatéka
A Hórusz út kötötte össze kereskedelmi és katonai szempontból Egyiptomot és Ázsiát, az út mentén épült erődök pedig fontos szerepet játszottak az ország védelmében. Az első erődítmény Habuwa közelében épült agyagtéglából a hükszoszok ellen, akik Szíria felől nyomultak be a Delta-vidékre lovaikon és harci szekereiken. Akkoriban még nem létezett a Szuezi-csatorna, amely meggátolhatta volna előrenyomulásukat, így az i.e. 17. században sikerült elfoglalniuk Egyiptomot, és uralmukat mintegy 100 évig meg is tartották.
|
Erődök a sivatag homokjában |
Az észak-sínai térség történelmi gazdagsága már jól ismert. Az első ásatásokat J. Cledat francia tudós végezte 1909 és 1914 között, amikor terveket készítettek egy csatorna építésére - mintegy 168 ezer hektár földet akartak művelés alá vonni -, ekkor azonban világossá vált, hogy a térség régészeti lelőhelyei el fognak veszni, ha nem fordítanak rájuk figyelmet.
|
Al-Arish a levegőből  |
Tel Al-Farama (Pelusium), valamint a szomszédos Tel Al-Makhzan és Kanais település együttesen alkotják Nagy Pelusiumot. Amikor 1991-ben az ásatások elkezdődtek, a területet felosztották az egyiptomi, svájci, kanadai és angol régészcsoportok között. Az egyiptomi szakemberek az ókori kikötőnél, az amfiteátrumnál és a bizánci templom körül folytattak ásatásokat.
A Hórusz utat később keresztény zarándokok is használták, ezért az út mentén, Rafahtól Pelusiumig, keresztény templomokat is építettek. A legnagyobbat Aba Maques, a Diocletianus által szervezett keresztényüldözések egyik mártírja tiszteletére emelték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
