Régészek ássák a poltavai csatateret
2007. május 22. 10:00
A kutatók azt remélik, hogy az ásatás segíthet alaposabban megérteni, hogy 1709-ben a svéd hadsereg miért és hogyan szenvedett vereséget az oroszoktól.
A régészeti munkálatokat a Svéd Nemzeti Örökségi Tanács által megbízott Bo Knarrström vezeti, aki egy svéd, ukrán és amerikai tagokból álló csoportot irányít majd. Knarrström szerint `Poltava egy történelmi fordulópont volt Európa számára, mert a korábban vezető svéd nagyhatalmat Oroszország váltotta fel a nagypolitikában`.
XII. Károly poltavai vereségét igen jól dokumentálták, és több jeles történeti munka is született a témában. Mindezek azonban csak a túlélők emlékirataiból táplálkoztak, és a régészek szerint ezért majd most is bebizonyosodhat, amit már sokszor tapasztaltak: a leletek néha egész mást mutatnak, mint amire a jelenlévők emlékeztek. Ráadásul még ma is komoly hiányosságok vannak az ütközet történetében, és a kutatók sok mindenben nem értenek egyet - állítja Knarrström.
1699-ben I. Péter orosz cár és Erős Ágost szász fejedelem, aki egyben II. Ágost néven Lengyelország királya volt, Moszkvában kötöttek szövetséget. A háborús cselekmények orosz részről 1700 őszén kezdődtek, amikor a törökökkel megkötött békeszerződést követően I. Péter megtámadta Svédországot, bevonult Észtországba, és ostrom alá vette Narvát. A lengyelek már korábban megtámadták Livónia fővárosát, Rigát. A svéd XII. Károly azonban ellentámadásba ment át, és komoly sikereket ért el Lengyelországban.
Lengyelország teljes elfoglalása és a Szászországgal kötött béke után a svéd király Oroszország ellen indult. 1708 januárjában ismét elfoglalta Grodnót, átkelt a Berezinán, tovább haladt Oroszország belsejébe. Elfoglalta Mogiljevet és Szmolenszket, de ezután élelmiszertartalékainak feltöltése végett Ukrajna felé vette az irányt. Így jutott el XII. Károly Poltaváig. Itt 1709. június 27-én került sor a nagy északi háború és XII. Károly sorsát meghatározó döntő ütközetre. A poltavai ütközetben I. Péter megsemmisítő vereséget mért a svéd csapatokra.
Az oroszok közel 20 ezer svéd katonát ejtettek fogságba, magának a svéd királynak nagy nehézségek árán sikerült átkelni a Dnyeperen és az Oszmán Birodalomba menekülnie. Miután XII. Károly Törökországban maradt, 1709-ben I. Péter elfoglalta Kurzemét (Lettország), majd a következő évben Viborgot, és a Baltikum több jelentős városát: Rigát, Tallinnt, Pärnut. A dánok partra szálltak Dél-Svédországban, és Erős Ágost bevonult Lengyelországba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
