Túlélésünk érdekében ásatnak Kínában
2007. május 17. 13:00
Kínai kutatók szerint az őskori és ókori kínai civilizáció felemelkedésének és bukásának vizsgálata egy fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásában is segíthet.
<
Észak-Kínában, a Sárga-folyó völgyében az elmúlt 10 év során a régészek feltárták az i.e. 1200 és 1050 között virágzó késői Shang-kor városait. A kutatókat az ázsiai-csendes-óceáni térség régészetével foglalkozó kanadai kutatás elnöke, Zhichun Jing antropológus vezeti, aki az ember és környezete közötti koevolúciót, évezredeken át fennálló dinamikát tanulmányozza, hogy ezáltal fenntartható fejlődési pályákat azonosítson.
3200 éves bronz maszk a Shang-dinasztia korából |
Az itt élők 8500 évvel ezelőtt tanúi lehettek a mezőgazdasági közösségek gyors növekedésének, amelyet a városok kialakulása követett. Jing régészetileg rekonstruálja e városok látványos fejlődését, politikai és gazdasági központként való működését, majd fokozatos hanyatlásukat a kínai bronzkor, vagyis i.e. 2000 és 771 között. "Azokat a reakciókat és túlélési stratégiákat tanulmányozzuk, amelyeket az éghajlat vagy az ember által okozott környezeti változások hatására alkalmaztak az itt élők. Ezenkívül figyelemmel kísérjük a biodiverzitás változását is" - mondja Jing.
Az interdiszciplináris megközelítés alapján Jing és munkatársai felhasználják a régészet, a geológia, a paleográfia, az izotópkémia lehetőségeit is. Az üledékben található növényi részek pollenanalízise és paleobotanikus vizsgálata további adalékokkal egészítheti ki az ősi települések régészeti vizsgálatát. Ezáltal jobban érthetővé válik a társadalom és a természet egymásra hatása.
Egy évszázad elteltével azonban a shang életerő fokozatosan alábbhagyott. A kezdeti sokféleség és kreativitás megszűnt. "A történet végén azt láthatjuk, hogy a fazekasság, az építészet és a művészet egységessé vált és leegyszerűsödött." Jing szerint mindezen régészeti eredmények azt sugallják, hogy az emberek nem tudták szabadon kifejezni egyéniségüket, kreativitásuk csökkent. "Ha egy társadalom merevvé és homogénné vált, nagyobb eséllyel omlott össze."
A kutató szerint Kínának a világ legnépesebb országaként a legkomolyabb környezeti problémákkal kell hamarosan szembenéznie, amelyek fölülmúlnak minden eddigit. De a közvetlen szükségletek miatt Kína olyan nagyszabású projektek - például gát- és autópályaépítések - megvalósítására kényszerül, amelyek ökológiai hatása szinte beláthatatlan. "Csak egy valóban hosszú távú perspektíva segíthet a jelenlegi környezeti intézkedések értékelésében. Ha megfelelő múltbeli adatokkal állunk elő, akkor meggyőzhetjük az embereket, hogy a rövid távú előnyök helyett inkább a hosszú távú előnyöket tartsák szem előtt" - mondja Jing.