Ezüst szarvason lovagolt be Dzsingisz Budapestre
2007. május 15. 09:00
Megkezdték a Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás műtárgyainak kicsomagolását hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban.
<
8. századból származó, arannyal díszített ezüst szarvas |
A kiállítás anyagát, amely - Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után - Magyarországon lesz utoljára látható, szigorú biztonsági intézkedések közepette szállították a török fővárosból Budapestre. A kurátor elmondása szerint a négy kamionnyi kiállítási anyagban csaknem 10 olyan tárgy található, amelynek biztosítási értéke egyenként is meghaladja az 1 milliárd forintot. A kiállítás műtárgyait pedig összesen mintegy 100 milliárd forintra biztosították.
A főigazgató szerint a nemzetközi kiállítás-sorozat ékköve lesz a budapesti tárlat, amely kiegészítésként külön kiállításon mutatja be a tatárjárás korabeli Magyarországot. Az anyagot gazdagítják a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének belső-ázsiai műkincsei is. Az eseményen Omboosuren Erdenechimeg, Mongólia magyarországi nagykövete örömét fejezte ki, hogy olyan országba érkezett a tárlat, amelyhez közel áll a lovas nomád népek történelme, kultúrája.
Kültegin kán 8. századból származó koronájának darabja |
Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162-1227) mongol uralkodó volt, aki egyesítette a mongol törzseket és 1206-ban létrehozta a Mongol Birodalmat. Előbb legyőzte a szomszédos népeket, majd kiterjesztette uralmát. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, 1241-ben pedig betörtek Lengyelországba és Magyarországra is. A kánt Mongóliában nemzeti hősként tisztelik, a buddhista egyház a megvilágosodottak, vagyis a bódhiszattvák között tartja számon. Tavaly, a mongol birodalom alapításának 800. évfordulóján nagyszabású állami ünnepségeken emlékeztek rá. |