Sírrablók keresték Lincoln holttestét
2007. május 10. 11:00
Kádár János sírjának kirablása kapcsán igen érdekes párhuzamokkal bírhat, hogy 1876-ban Lincoln maradványaival akarták megzsarolni az Egyesült Államokat.
<
A tervet egy chicagói kocsmában találták ki: eszerint a koporsót kocsival vitték volna a közeli vasútállomásra, majd onnan vonattal szállították volna 350 kilométerre, és ott addig őrizték volna, amíg Indiana állam nem fizetett volna 200 ezer dollárt érte. A terv azonban a résztvevők képességeinek köszönhetően kezdettől kudarcra volt ítélve.
A csoportot egy ismert pénzhamisító kocsmatulajdonos, James "Nagy Jim" Kennally vezette, akit pechére igen jól ismert a Pinkertonokból kinőtt titkosszolgálat. Emellett azt is tudták, hogy a The Hub nevű kocsma a kisstílű bűnözők gyülekezőhelye, így egy saját informátorukat, Lewis Sweglest is beépítették a bandába. A kisstílű csaló hullarabló jártasságát fitogtatva került a csoportba, és amikor tudomást szerzett a tervről, azt rögtön továbbította megbízóinak.
Így került sor az utazásra 1876. november 6-án, amikor a vonat egyik kocsijában a sírrablók, míg a másikban a Pinkertonok utaztak. A temetőben aztán a helyi rendőrök szegődtek a titkosszolgálat embereihez, és csak Swegles jelére vártak. A banda eközben felfeszítette a kripta ajtaját, és felnyitotta a sírt. Ebben senki nem háborgatta őket, ugyanis a temetőben nem volt éjjeliőr. Az informátor ekkor jelzett, és a rendőrök csendben megindultak. Az egyik Pinkerton ekkor véletlen elsütötte a fegyverét, ezért a sírrablók menekülőre fogták, és mindent hátrahagytak. A rendőrök ezt azonban nem tudták, és őrült lövöldözés kezdődött a temetőben - miközben a rablók már messze jártak.
A banda minden képzelőerő híján a The Hubba tért vissza, ahol aztán pár nappal később könnyedén lekapcsolták őket. Mindez Craughwell szerint azért nem kapott nagyobb nyilvánosságot, mert a Rutherford Hayes és Samuel Tilden közötti elnökválasztási harcban egyik fél sem akart ezzel a kényes üggyel előhozakodni. Egyes újságok megjelentek a sztorival, majd hamarosan megcáfolták azt, mondván semmi nem igaz belőle - állítja a kutató. Bár a témát korábban már két könyvben is részletezték, Craughwell szerint az új mű megírására a Lincoln iránti fokozott érdeklődés miatt volt szükség.