Tinédzser szemmel a holokausztról
2007. május 3. 13:00
A nemrég rendezett Holokauszt Emléknap alkalmából jelent meg angolul egy Csehszlovákiában élt zsidó fiú holokausztról írt naplója.
A napló egy újabb mű azok sorában, amelyek egy tinédzser szemével mutatják be a holokausztot. A könyv leginkább Anna Frank naplójához hasonlítható, ám a 13 éves Petr szentimentalizmus nélkül, félig tudományosan, félig riporterként, de mégiscsak egy kisfiú stílusában ír az 1941-42-es eseményekről. `Azt hiszem Petr nem dokumentálni akarta az eseményeket, hanem inkább úgy írt, mint egy újságíró. Úgy gondolom, érezte, hogy szokatlan időszakban él, és le akarta írni a tényeket` - mondta a naplót szerkesztő és bevezetőt író nővére, a 77 éves Chava Pressburger.
Chava Pressburger a naplókkal |
A könyv az apróságok felsorolásával mutatja be az átlagos hétköznapokat, az időjárást, a változó házifeladatokat. Az első aggasztó jel az volt a fiú számára, amikor bejelentették, hogy a zsidóknak fekete és sárga Dávid-csillagot kellett viselniük. Petr ekkor a következőt írta naplójába: "Amikor iskolába mentem, hatvankilenc seriffet számoltam össze." Egy másik nap barátaival szeretett volna versenyt rendezni, de "nem így történt, hiszen néhány fiú (14-15 évesek) kővel dobáltak meg minket."
Az igazi állandóságot Petr csínytevései jelentik, amelyek valószínűtlen helyeken és kiszólásokban bukkannak fel: "A szünetben bezártunk három tanárt egy terembe" - írta az egyik nap. "Dolgozatot írtunk énekből. Nem tudtam semmit, de elég okos voltam, és puskáztam." 1942-ben, bolondok napján azt írta: "Meg akartuk tréfálni az egyik tanárt egy robbanó ceruzával, de kísérletünk kudarcot vallott, és Beinkoles elvette a ceruzáinkat. Hát így sikerült április elseje."
A gyakori és látszólag gondtalan bejegyzések mögött viszont az olvasó számára már érezhető a növekvő rémület. "Reggel megcsináltam a házit" - írta 1942. január 1-jén. "Egyébként semmi különös. Tulajdonképpen sok minden történik, de ezek nem láthatók. Ami most átlagos dolog, az normális időkben nemtetszést okozna" - folytatta. De aztán Petr gyorsan továbblépett, és a következő nap már csak egy sort írt a naplóba: "Délelőtt megcsináltam a házit, délután sétálni mentem."
A könyvben Petrről és családjáról készített képek, rajzok és festmények, a Vedem kivonatai (a Theresienstadtban talált magazinból), és két dühös és szatirikus vers is helyet kaptak.
A fiút deportálása után előbb Terezínbe vitték, majd onnan került Auschwitzba, ahol 1944-ben tífuszban halt meg.