Árverésen licitáltak a levéltárosok
2007. április 16. 08:45
Majdnem mindent megvettek, méghozzá emelt áron a szentendrei székhelyű Pastinszky Antiquarium budapesti árverésén.
<
Nem kevésbé különleges I. Lipót honfiúsító oklevele (diploma indigenatusa) gróf Sinzendorff János Károly számára Bécs, 1662. március 2-i dátummal. Bár erre a tételre is licitált a levéltár, azt a Közjegyzői Kamara képviselője vette meg 170 ezer forintért. A levéltár munkatársa az MTI-nek elmondta, az oklevelek, címereslevelek, egyedi, egyetlen példányban meglévő dokumentumok, ezért ezek megszerzésére törekszik az intézmény.
Igencsak felverték az 1896-os ezredéves kiállítás általános katalógusának az árát, 38 ezerről 140 ezer forintra. Hétszeres áron cserélt gazdát Kempelen Béla Magyar nemesi családok címerei című kötete. A családtörténeti művek mind hasonlóan sokszorozták indulási árukat. A történelmi dokumentumok, mint az 1606 és 1715 között hozott törvények kivonatát ismertető, vagy a Mária Terézia sajátkezű aláírásával ellátott, 1751-es országgyűlésről szóló kötet jó áron kelt el.
Száztízezer forintra emelték a magyar nyelvű "Naponként való jegyzései az 1790-dik esztendő ország gyűlésének..." című kötetet. Tizenhat tételt tettek ki az 1848-as forradalommal és szabadságharccal foglalkozó könyvek, ezek mindegyikét elvitték. Tomori Pál élete és levelei Fraknói Vilmostól, nemcsak a témája miatt vonzotta a gyűjtőket. A kissé megviselt példány értékét növelte, hogy Arany Jánosnénak dedikálta a szerző. A Kecskemét mezővárosáról szóló hiteles levelekből összeállított kötet Katona József halála után, 1834-ben jelent meg. E ritkaság 42 ezer forintot ért meg valakinek. 44 ezret adtak Schmall Lajos Buda-Pest utcái és terei című 1906-os várostörténeti könyvéért, amelyben jól olvashatók Siklóssy László műtörténész kéziratos jegyzetei és javító feljegyzései.
Négy és félszeres árat ért el a hazai statisztika atyjának, Fényes Eleknek A magyar birodalom nemzetiségei...című tanulmánykötete. Mind elvitték a szabadkőművességgel kapcsolatos könyveket. Élénk érdeklődést keltettek a mezőgazdasági témák, a mangalica sertés törzskönyvezését taglaló 1930-ból való kiadványt 5500 forintért ütötték le. Visszamaradtak a politikatörténettel foglalkozó tételek, de a folyóiratok, periodikák - Turisták Lapja 1929-től 1944-ig, 1865-ből az Esztergomi Újság, a szabadkőműves Kelet 1904-1907, a Turul, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 1890-ből - igen kelendőnek bizonyultak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
