Magyar mágnás alapította a hírlapírás díját
2007. április 11. 15:30
<
Háborúhoz vezetett a sárga sajtó
Pulitzer romló látása és gyöngülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult újságjainak napi szerkesztésétől, de megtartotta az irányítást. Élete végére szinte teljesen megvakult, megtépázott idegrendszere a legkisebb zajt sem tudta elviselni. Előbb csak egy nagy ház belsejébe húzódott vissza, majd egy hajóra költözött és itt élt 1911. október 29-én bekövetkezett haláláig.
Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja, nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta.
Pulitzerben tisztelik az amerikai modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: "a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság". Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség - anyagi és politikai értelemben egyaránt. Pulitzer szerint "a világon a legnagyobb morális hatóerő a nyilvánosság", szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Éppen ezért végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a New York-i Columbia egyetem újságírói karának megszervezésére, mivel a zsurnalizmust nem csak szakmának, hanem hivatásnak tekintette.
Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit (hazánkban 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer-emlékdíjakat). A díjakkal persze pénz is jár, de az összeg eltörpül azok erkölcsi értéke mellett, hiszen a Pulitzer-díjasok között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
