Jégcsatában állították meg a lovagrend terjeszkedését
2007. április 5. 11:00
<
A jeges csatától a jótékonyságig
Novgorod volt az egyetlen orosz fejedelemség, amely független maradt s az 1236-40 közti mongol hódítás után is kereskedni tudott (a Hanza révén) Európával. Alekszandr novgorodi herceg 1240-ben a Néva mellett megverte Szent Erik svéd király csapatait, ezért kapta a Nyevszkij melléknevet, ám városában a németbarát frakció kerekedett felül s elűzték őt.Az 1240-41-es orosz vereségek s a tatárok nyomása miatt Novgorod visszahívta a herceget. Ő csakhamar visszafoglalta Pszkovot a németektől, majd 1242. április 5-én a Csud- (Peipusz-)tó jegén zajlott le az oroszok döntő győzelmét hozó jégcsata. 5-6000 emberükkel szemben a lovagok csak kétezren voltak, de svéd, dán és észt csapatok is segítették őket.
A herceg ezután a mongolok kiűzését tervezte, ezért azok hamar kivonultak Lengyel- és Magyarországról. A csata után a poroszok fellázadtak, a felkelést a lovagok csak 1253-ban verték le. 1260-ban Durbennél az oroszok ismét megverték a lovagokat, de a tengerpart mentén megszilárdult a lovagrend állama.
A rend hanyatlása a 15. század során kezdődött, a harci céllal alakult szervezet nem volt képes ellátni a késői feudális állam funkcióit. 1386-ban létrejött a lengyel-litván unió, a poroszok és lengyelek 1410-ben Grünewaldnál nagy vereséget mértek a lovagokra, a nagymester az 1466-os toruni békében a lengyel királyt hűbérurának ismerte el.
Az 1525-es krakkói béke a lengyelek kiegyezését hozta a rendekkel, így a német lovagrend államát megszüntetve, birtokaikat szekularizálták. Poroszország lengyel hűbéres világi állam lett, de a rend fennmaradt, lovagjai a Habsburgok alatt részt vettek a török ellenes háborúkban. A 20. században jótékonysággal foglalkozó egyházi szervezetté alakultak.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
