A francia forradalomban lett népszerű a nyaktiló
2007. március 27. 18:00
A nácik is használták
Miután a szerkezetet Bicetre kórházában hullákon kielégítő eredménnyel próbálták ki, 1792. április 25-én felállították a Greve (ma Chatelet) téren. A forradalom zavaros évei alatt a nyaktiló keveset pihent, az elítéltek hosszú sorában talán a legnevesebb Franciaország királya, XVI. Lajos volt, akit 1793. január 21-én fejeztek le - a nyaktilót ekkortájt kezdték guillotine-nak nevezni az egyik királypárti újság gúnydala után.
Az uralkodón kívül felesége, Marie Antoinette, számtalan arisztokrata, majd később a forradalom vezetői - Danton, a girondisták, majd a jakobinusok, Robespierre és Saint-Just - fejét is felmutatta a bakó a tömegnek. A kivégzettek számát 18-40 ezer közé becsülik, a kivégzések valóságos népünnepélyeknek számítottak, olykor még programot is nyomtattak a `fellépők` névsorával, s gyakran verekedések törtek ki a legjobb helyekért.
A francia argóban csak "Az özvegyként" emlegetett szerkezet túlélte névadóját, Franciaországban egészen a huszadik század közepéig használták, igaz egyre ritkábban. Az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, ezután a felháborodás nyomán börtönökbe száműzték a guillotine-t. 1965 és 1977 között már csak nyolcszor emelkedett magasba a bárd, amely utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy elvetemült gyerekgyilkos nyakára. 1981 szeptemberében a Nemzetgyűlés eltörölte a halálbüntetést, s ezzel Guillotin doktor "találmánya" végleg a múzeumokba került.
Érdekes módon a nyaktiló Németországban is komoly karriert futott be. Természetesen a germán guillotine gyorsabb és továbbfejlesztett változat volt, a náci uralom idején 20 működött a belőlük Harmadik Birodalomban. Kevéssé ismert, de a nyaktiló bevezetését fontolgatták az Egyesült Államokban is, de végül a villamosszék mellett döntöttek.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
