Sztálinizmustól a polgárjogi mozgalmakig: kutatható lesz az amerikai kommunisták története

2007. március 23. 11:45

Változás és megújulás

A Komintern 1935-ös, hetedik kongresszusa a fasizmussal való szembenállásra szólított fel, és ez változást hozott az amerikai kommunisták életében is: feladták a New Deal elleni harcot, és Roosevelt szakszervezeti politikájának támogatása mellett kötelezték el magukat. Sokan ekkor a spanyol polgárháborúban küzdöttek az eszmékért, közülük a leghíresebb talán az Abraham Lincoln Brigád volt, amelynek soraiban feketék küzdöttek Franco ellen.

Békét követeltek

1938-ra 75 ezer taggal büszkélkedhettek, ám a Molotov-Ribbentrop paktum és a sztálinista politika legitimálása miatt a CPUSA is agresszorként ítélte el Churchillt és Rooseveltet. A Szovjetunió megtámadása után a korábban szorgalmazott sztrájkok helyett a sztrájkok letörése, a világbéke helyett a hadiipar támogatása lett a fő cél. A párt vezetői a fasizmus elleni egységet hangoztatva gondosan ügyeltek arra, hogy az afroamerikai tagság polgárjogi kűzdelmét akadályozzák.

A szakadárok, 1948

A hidegháború kezdetén aztán egyre több immanens kritika érte a pártot. A Truman-kormányzat hűségeskü-rendelete, a feketelistázások és a McCarthy-éra az aktív tagok számának drasztikus zuhanásához vezetett. A párt 1948-ban előbb háromfelé szakadt, hamarosan pedig föld alá kényszerült: a kormányzat 1954-ben törvényen kívül helyezte a CPUSÁ-t. Az 1956-os forradalom és Hruscsov titkos beszéde komoly változásokat indított el az erősen sztálinista szövetségben. Egyre többen léptek ki, és 1958-ban a hivatalos lap, a Daily Worker is megszűnt.

Az 1960-as évek új balodala egy gyökeresen más mozgalmat hozott létre, és stabil társadalmi bázist épített ki. Kiálltak a civil- és polgárjogi mozgalmak mellett, aktívan támogatták a béketörekvéseket. Az 1990-es évekre a tagság túlnyomóan spanyolajkúakból és afroamerikaiakból állt, akik a 2000-es évek elejétől a helyi kormányzatokban George W. Bush távozását és az iraki háború befejezését követelik.

Emellett képviselőjük van a szenátusban, és a jövőre tartandó elnökválasztásra is saját jelölttel készülnek, aki tartalmas program helyett azonban inkább bizarr kijelentéseivel hívja fel magára a figyelmet.

előző oldal 3 / 3

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?