Sztálinizmustól a polgárjogi mozgalmakig: kutatható lesz az amerikai kommunisták története
2007. március 23. 11:45
A sztálini nyomvonalon
Az Amerikai Kommunista Párt (Communist Party USA - CPUSA) története 1919-ben kezdődött, amikor a már létező Szocialista Pártot Lenin meghívta a Kommunista Internacionáléba. A szocialista tagság ekkor megszavazta a csatlakozást, az elnökség azonban szembeszállt a frissen toborzott párttagokkal, és többszörös újraválasztások, viták és kongresszusok után elutasította a javaslatot. Charles Ruthenberg és Louis Fraina ekkor kiléptek a szocialisták közül, és 1919. szeptember 2-án Chicagóban létrehozták az Amerikai Kommunista Pártot.
A szocialisták közül kicsapottak másik szekciója eközben a Kommunista Munkáspárt létrehozásával ünnepelt, ám Moszkva nem lelkesedett: 1920-ban utasították a két csoportot az egyesülésre. A felek elégedetlenkedtek, így az unióra csak Lenin keményhangú felszólítása után került sor 1921-ben. Érdekesség persze, hogy az új pártnak mindössze 10 százaléka volt angolszász, a döntő többséget bevándorlók tették ki.
A pártsajtó |
A párt apparátusa továbbra is kiterjedt maradt. Belső magját egy illegálisan bevándorolt szovjet ügynök irányította, akivel a szovjet titkosszolgálat is egyre nagyobb befolyást nyert a szervezetben. A CPUSA elsődleges célja a munkásosztály meghódítása volt, de a proletárforradalmat a párt különféle frakciói sem igazán siettették. A szovjet megbízottak egyfolytában a frakciók felszámolására buzdítottak, de végül erre nem került sor, sőt, hamarosan a korábban bekebelezett külső szervezetek vezetését is a belső viták miatt vesztették el.
A gazdasági világválság aztán újra fellendítette a mozgalmat, és az aktivisták megkezdték a küzdelmet az afroamerikaiak, a farmerek és a munkásosztály jogaiért. A forradalmi politika és jelszavak korlátozott sikerei ellenére egyre többen csatlakoztak a korábbi szocialista párt tagságából és az Afroamerikai Vértestvériségből, és később komoly szerepet játszottak a feketék polgárjogi mozgalmában is.