Ősi szőlőszemekből rekonstruálták az európai borászat születését
2007. március 23. 11:00
A régészek őskori szőlőprés és cefre maradványaira bukkantak, így a szakértők szerint lehetséges, hogy Macedóniából indult hódító útjára az erjesztett szőlőlé a kontinensen.
<
A kutatást irányító Tania Valamoti, a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem régészeti részlegének vezetője és csoportja négy lakhelyet ásott ki Dikili Tash neolitikus lelőhelyén. Az egyik házban olyan különleges nyomokat találtak, amelyeket mai növények préselt maradványaival tudtak azonosítani. Ennek alapján jelentették be, hogy 2460 szőlőmag és 300 szőlőhéj 6500 éves maradványait tárták fel.
|
Az i.e. 5387-es évjárat kiemelkedően jó volt |
Az ókori görgög szőlőszemek a régészek szerint megváltoztathatják a borkészítés történetét, ugyanis eddig azt gondolták, hogy először a Közel-Keleten terjedt el széleskörben a borkészítés, ám a leletek fényében ez egyáltalán nem valószínű. Az ókori borokat azonban szívesen fogyasztották Egyiptomban is, ahol a fáraók söre mellett még most sem tudják eldönteni, hogy Tutanhamon vörös vagy fehér bort fogyaszthatott.
A felfedezés eredményeit az Antiquity legújabb számában publikálták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
