Bipoláris világról vizionált Truman
2007. március 14. 15:00
1947. március 12-én mondta el Harry S. Truman amerikai elnök azt a beszédét, amelyben a növekvő kommunista veszélyre reagálva meghirdette a "feltartóztatás"-elméletet.
<
A görög polgárháború felgyorsította az eseményeket
A nem sokkal később már Truman-doktrínaként emlegetett elvrendszer nyilvánvalóvá tette: a II. világháború alatt még úgy-ahogy összetartott antifasiszta koalíció végleg szétesett, s beköszöntött a kétpólusú világ korszaka. A szovjet vezetés válaszul - szintén 1947-ben - meghirdette a Kominform (Tájékoztató Iroda) létrehozásáról is döntő Zsdanov-doktrínát, amely még élesebben fogalmazta meg a `két tábor`-elméletet.A második világháborút követően alapjában rendeződtek át a nemzetközi erőviszonyok: Anglia és Franciaország középhatalommá süllyedt, a hatalmi központok Washingtonba és Moszkvába helyeződtek át. A két nagyhatalmat nem fűzték egymáshoz szoros gazdasági kapcsolatok, politikai felfogásuk is teljesen eltérő volt, így nem csoda, hogy kölcsönös politikai bizalmatlanság jellemezte a helyzetet.
Az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag is rendkívül megerősödve került ki a háborúból. Míg Európa romokban hevert, Amerikában évente 15 százalékos volt a gazdasági növekedés, és az öreg kontinensnek nyújtott háborús kölcsönök révén az európai aranytartalékok szépen lassan átcsordogáltak a tengeren túlra.
A háború utáni időkre tervezve Roosevelt elnök még a "négy világcsendőr"-koncepcióban gondolkodott, amely szerint Nagy-Britannia felügyelte volna Európát és Afrikát, az Egyesült Államok az amerikai kontinenst, a Szovjetunió Közép-Ázsiát és Közép-Kelet-Európát, Kína pedig a Távol-Keletet. E koncepció csődje azonban már közvetlenül a háborút követően megmutatkozott, így Washingtonnak fel kellett adnia addigi, inkább az izolációt támogató politikáját. Truman elnök, aki ott volt Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédénél - ezt a beszédet tekintik a hidegháború kezdetének -, tisztában volt a várható politikai fejleményekkel.
Az amerikai cselekvés ideje 1947 elején jött el, amikor Nagy-Britannia "bedobta a törölközőt" Görögországban és Törökországban, azaz bejelentette, hogy anyagilag nem képes tovább finanszírozni a görög polgárháborúban harcoló antikommunista erőket. A görög kormányfő és külügyminiszter leveleire reagálva Truman elnök gyors döntést hozott, amelyet március 12-én ismertetett a kongresszus két házával.