A KGB tette nácibaráttá XII. Piust
2007. február 20. 12:30
A KGB érdeme, hogy sokan nácibarátnak és a zsidók iránt közömbösnek hiszik XII. Pius pápát - állítja az egykori román titkosszolgálat vezére.
Ion Mihai Pacepa, a kommunista Románia titkosszolgálatának feje 1978-ban nyugatra szökött, és azóta is több, elsőre hihetetlennek tűnő elmélettel szolgál a hidegháborús időszakból. Így a politikussá avanzsált hírszerzők visszásságainak bemutatása mellett felfedte, hogy KGB-ügynökök ölték meg Kennedyt, majd megpróbálták Maót is eltenni láb alól. A National Review legújabb számában pedig arról számolt be, hogy a szovjet kémszervezet előre megtervezett módon változtatta náci-szimpatizánssá XII. Piust.
A cikk szerint 1960-ban a Kreml hívta életre a 12 szék fedőnevű akciót, amely Pius két évvel korábban bekövetkezett halála miatt a `Halottak nem védhetik meg magukat` mottót viselte. A terv egyszerű volt: a nácik hatalomra jutásakor müncheni majd berlini követként dolgozó Piust antiszemitának kellett beállítani, majd azt is igazolni kellett, hogy ő is a holokauszt elindítására bátorította Hitlert, és végül pápaként semmit nem tett ennek megakadályozására. A tényszerűség miatt az állítást dokumentumokkal kellett alátámasztani: így jött a képbe Pacepa, aki Románia nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával segítettte az ügyet.
Pacepa egy genfi hotelbe utazva találkozott Agostino Casaroli bíborossal, a Szentszék kelet-európai tárgyalópartnerével, és meggyőzte arról, hogy Románia hajlandó lesz újra felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Ehhez mindössze a vatikáni levéltár iratanyagaihoz kért hozzáférést, mondván az ott talált anyagokra a tárgyalásokhoz lesz szükség. Casaroli ebbe beleegyezett, így a következő két év során - a nuncius tudta nélkül - három papnak álcázott ügynök hordta ki az iratokat a levéltárból, majd juttatta el azok fényképmásolatát a KGB-nek. Mindez azonban hiába volt: a pápa ellen nem találtak inkrimináló bizonyítékot. A KGB azonban nem hagyta veszni a páratlan lehetőséget, és további iratokat követeltek.
Pacepa ebbe már nem egyezett bele, így 1963-ban Bukarestbe látogatott a KGB egyik vezetője, Ivan Agajansz tábornok. Ő dorgálás helyett már kész tényt közölt a hírszerzővel: nincs szükség további támogatásra, ugyanis felkaroltak egy fiatal német drámaírót, Rolf Hochhutot, akinek segítséget nyújtottak darabja, A helytartó megírásában. Az ehhez szükséges dokumentumokat pedig a KGB szakértői állították össze a Pacepa által kicsempésztetett halmazból.
A színdarab már megjelenésekor hatalmas vihart kavart, főleg, hogy azt a szerző hiteles dokumentumokkal ellátva tette közzé. Hamarosan egy máig tartó vita bontakozott ki a pápai állam holokausztban játszott szerepéről, amelynek rendezését az is nehezíti, hogy az ezzel kapcsolatos iratanyagokhoz a mai napig nem lehet hozzáférni. Az ellentmondásos témát 2002-ben Costa-Gavras rendező elevenítette fel, amikor abból Ámen címmel filmet készített. A KGB akciója sikeres volt tehát - állítja Pacepa-, hiszen még azok is meg vannak győződve a pápa nácik iránti szimpátiájáról, akik sosem hallottak a darabról.
A cikk kapcsán a német lapok azonnal felkeresték az írót, aki rögtön cáfolt mindennemű KGB-befolyást, mert elmondása szerint a darabot saját ötlete alapján, hiteles dokumentumok felhasználásával írta.
Mindez persze jól jöhet a Vatikánnak, ahol már egy ideje a pápa szentté avatásán fáradoznak - írja Pacepa. Peter Gumpel atya, a szentté avatási bizottság tagja szerint már korábban is "tisztában voltak azzal, hogy Szovjet-Oroszország nagyon ellenséges a pápával, és a darabban mindig is érezni lehetett egyfajta kommunista befolyást".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
