Leszerelték az utolsó brit őrtornyot Észak-Írországban
2007. február 15. 13:15
A brit kormány leszerelte az utolsó őrtornyot Észak-Írországban, ahol három évtizeden át dúlt a harc a protestánsok és a katolikusok között.
<
A 19. században az ír-kérdés volt a brit politika egyik fő problémája. A megoldást a britek számára a sziget 1921-es kettéosztása jelentette, amikor Észak-Írországban létrehoztak egy protestáns államot a protestánsok számára. Az ír nacionalizmust és függetlenségi törekvéseket képviselő katolikusok az újonnan létrehozott északi államban kisebbségbe szorultak.
A szegregáció a 18. századra nyúlik vissza, amikor angol és skót telepesek elfoglalták az ország legjobb földjeit. A katolikusok inkább a Belfastban, Londonderryben, és a későn és csak nagyon lassan megindult iparosodás egyéb körzeteiben csoportosultak. Az évtizedeken keresztül megoldhatatlannak látszó vallási konfliktus mára csillapodni látszik. Legalábbis így vélekedett az ír-kérdésről 2002-ben John Loughlin belfasti politológusprofesszor, akivel Petőcz György beszélgetett az Élet és Irodalomban.
A mostani szimbolikus lépést az 1997-es tűzszünet tette lehetővé, amely után rohamosan javultak a biztonsági körülmények a tartományban. Az első leszerelését 2000-ben kezdték meg. Az utolsó, 6,5 méter magas, páncéllal burkolt megfigyelő posztot egy daru emelte le a helyéről, Armagh megye Crossmaglen rendőrőrsén. Ez volt az utolsó jelentős katonai építmény Dél-Armaghban - mondta egy szóvivő.
Észak-Írország több körzetében, ahol a rendőrök egykor páncélozott járművekben járőröztek, most gyalog vagy biciklin láthatók, de egyes katolikus gócpontokban, ahol továbbra is erősen ellenzik az angol uralmat, a rendőrök még mindig katonákkal együttműködve adnak szolgálatot.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
