Titkos aktákkal küzdenek az amerikai levéltárosok
2007. február 14. 12:30
<
A felesleges titkosítások átka
Az iratokat így megvizsgálják és a rajtuk lévő utasítás szerint rendszerezik. `Tisztára olyan, mint a Helyszínelők című sorozat, csak papíron. Az ember soha nem tudja, mit talál` - mondja Neil Carmichael vezető levéltáros. Jeanne Schauble, az Állami Levéltár (The National Archives) titkosítások feloldásával foglalkozó osztályának igazgatója szerint a levéltárosok feladata, hogy a gyakorlatba is átültessék a nyílt kormányzást.
`Az Egyesült Államoknak van a világon a legnyitottabb és egyben a legtitkolózóbb kormányzata, ha az új titkok keletkezésén mérjük` - mondja Steven Aftergood a kormányzati titkosításokkal foglalkozó program igazgatója az Amerikai Tudósok Szövetségénél.
"A hiányosságok és titkosított akták ellenőrizetlen feloldása rossz, de a másik oldal - a túlzott titkosítás - legalább olyan ártalmas" - mondja J. William Leonard, az információs biztonságot felügyelő iroda igazgatója. Ez komoly kiadásokkal is jár: csak titkosítás - tárolás, biztonság, eljárás - 2005-ben 7,7 milliárd dollárba került az államnak. "Most a múltbeli hanyagságunk következményeiért kell fizetnünk. Az ügynökségek évtizedekig tetszés szerint titkosították aktáikat, és teljesen elhanyagolták az iratok titkosításának feloldását" - mondja Aftergood.
A régi titkok ugyanakkor új válságot is előidézhetnek, mivel a múltbeli titkokat sokszor ma sem szeretik hallani. Ilyen a Szaddám Huszeinhez fűződő állami barátság, és Oszama bin Laden támogatása a 80-as évekből. Aftergood ezért több meglepetésre is számít, olyasmire, amiről eddig nem volt tudomásunk. Szerinte éppen ez a titkosítás megszüntetésének a lényege.