Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A római uralom alatt is fennmaradt a gall istenek kultusza

2007. január 31. 13:15

Egy Normandiában nemrég felfedezett sírlelet új kérdéseket vet fel Franciaország római hódításával kapcsolatban.

<

Páratlan és rejtélyes gall sírlelet

A 3. századi, rituális emberi és állati maradványokat tartalmazó sírt a francia régészek Párizstól 80 kilométerre nyugatra, Evreux-ban találták meg. Eddig 40 ember és 100 ló maradványai kerültek elő, az egyik sírban például egy emberi koponyát temettek két lókoponya közé, mintha az egy óriás kagyló lenne. A 300 évvel korábbi gall sírokban mindez gyakori temetkezési forma volt, ám a római korból még sosem találtak ilyen sírokat.

A sírok Epona, a lovak és harcosok istennőjének kultuszára utalnak, ám azt nem tudni, hogy az a római uralom alatt mennyire maradt elterjedt. "A rómaiak esetében általában tudjuk, mire számítsunk, mert nagyon jól szervezettek voltak és a sírjaik is nagyon rendezettek" - nyilatkozta Sylvie Pluton régész, az Institut National de Recherches Arcéologique Préventives (Inrap) szervezésében folyó ásatás vezetője. "Itt azonban nem erről van szó. A testek összevissza vannak, az emberi- és lómaradványok különleges keverékét találtuk meg. A sír biztos nem lehet római, mivel azokban ételáldozatok is voltak" - állítja Pluton.

Epona (a celta epo = ló szótól), gallus eredetű római istenség, mely aránylag későn jut érvényre (az írók közül Juvenalis említi legelőször). Védőasszonya volt a lótenyésztésnek és patronája a kocsisoknak, öszvérhajcsároknak és lovászoknak. A rája vonatkozó feliratoknak és szoborműveknek nagy része a szorosan vett Italián kívül a tartományokban, különösen a romanizált provinciákban vetődött fel (Gallia, Germania és a dunamenti provinciák, kivált Pannonia). Az istállókban képeit alkalmazták, azonkívül italáldozatokat és sertéseket ajánlottak fel neki. A talált képeken mint kellemes külsejű fiatal nő jelenik meg, körülvéve csikóktól (lovaktól és öszvérektől), melyek neki hizelkednek, vagy pedig lóháton ülő nő alakjában. (Forrás: Ókori lexikon, Franklin Társulat. Bp., 1902-1904)
Egyes kutatók ezért felvetették: lehetséges, hogy ez indokolja a lovak jelenlétét, ám Pluton elmondása szerint ez nem valószínű, mivel a rómaiak nem fogyasztottak lóhúst. A szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy ezen a helyen háborítatlanul folytatódtak a gall hétköznapok, és a római hódítók valamilyen okból elkerülték a környéket. Pluton szerint az egész olyan, mintha egy Asterix-képregény lapjai keltek volna életre.

Christian Goudineau, a Collège de France professzora, és a korszak legismertebb szakértője azonban vonakodik elismerni a kulturális továbbélést és Epona kultuszát. "Miért tartott volna ki ilyen sokáig? És miért pont itt? Lehetséges, hogy ezek csak járványban elhunyt rabszolgák és lovak lehettek, akiket gyorsan bedobáltak egy sírgödörbe" - tette hozzá. A professzor véleményének azonban ellentmond, hogy a maradványok legtöbbjét nagyon is gondosan temették el.

A gall hitvilág egy része a rómaiak korában is fennmaradt, ám hasonló leletet még sosem találtak. A következő két hónap során folytatandó ásatások a szakemberek szerint segíthetnek fényt deríteni a rejtélyre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A római uralom alatt is fennmaradt a gall istenek kultusza

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra