Hatásos volt a középkori medicina
2007. január 3. 11:00
Egy német orvostörténész tanulmánya szerint a középkori orvostudomány jobb volt annál, mint amilyen a híre.
<
Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg felcserét és kuruzslóját!
A Die Welt című német lap internetes változata szerint a városról városra utazó sarlatán csodadoktorok és a véres foghúzások, továbbá a boszorkányként megégetett gyógyító asszonyok bizonyára nem keltették a középkor jó hírét, ebben az értelemben jogos lehet a `sötét` kifejezés.Gundolf Keil, a Würzburgi Egyetem kutatója azonban a föllelhető források alapján azt a következtetést vonta le, hogy az akkori orvosok egyáltalán nem voltak sarlatánok. Akkor vágtak eret a páciensen, ha úgy látták, hogy fertőzésnél kell segíteni rajta. Ma már tudjuk, hogy a baktériumok annál lassabban szaporodnak, minél kevesebb vasat találnak a vérben.
Keil professzor kutatásai során utalást talált arra is, hogy a 14. században Észak-Németországban egy felcser úgy távolított el egy agydaganatot, hogy a páciens ezalatt teljes narkózisban volt. Azt már több száz év óta tudták, hogy az úgynevezett altatószivacsot, amelyet különböző drogokkal, - például ópiummal vagy mandragóra borral itattak át -, el lehet altatni a beteget. Kábító hatása megbízható volt, ugyanakkor több páciens elhalálozott, mert leállt a légzése.
A sebek elfertőződése ellen mézes táptalajon gombákat termesztettek, amelyet aztán a sebbe vittek. Köztudott, hogy bizonyos gombafajták penicillint termelnek, ez a mai napig a legismertebb antibiotikum. A középkorban ugyan senki nem ismerte az antibiotikumokat, de azt tapasztalatból tudták, hogy bizonyos gombafajták segítik a sebek gyógyulását - írja a Die Welt online verziója.
(Múlt-kor/MTI)