Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Kiadták a legendás magyar hírszerző ismeretlen titkait

2006. november 21. 10:15

Radó Sándor, minden idők legeredményesebb (második világháborús) magyar hírszerzőjének visszaemlékezései huszonöt évvel halála után ismét, ezúttal csorbítatlan kiadásban jelennek meg.

<

A fedőneve nyomán Dóraként emlegetett Radó (nyugaton: Alexander Rado), a nagytekintélyű földrajztudós emlékiratai először 1971-ben jelentek meg, s a sikerre jellemző, hogy mű négy magyar, illetve 17 külföldi kiadást ért meg. Radó Sándor, akit állítólag Hitler első számú közellenségnek nevezett, Svájcban szervezte meg a Szovjetuniót információkkal ellátó csoportját és a legelsők között figyelmeztette a szovjet vezérkart arra, hogy Hitler a Szovjetunió megtámadására készül.

A teljes kiadás 10-15 százaléka újdonság, ezeket a részeket más (kövér) betűkkel szedték. Trom András, Radó Sándor nevelt fia, a kötet összeállítója a Dóra jelenti új kiadásának előszavában elárulja, hogy a könyvből a hetvenes években főleg a szovjet katonai cenzúra nyomására maradtak ki fontos részek, dokumentumok, és az MSZMP Központi Bizottságának korifeusai is felléptek ilyen igénnyel. Trom András az MTI munkatársának elmondta, hogy a Kossuth Kiadónál megjelent kibővített kötet alapvetően három újdonsággal szolgál. Radó Sándor húsz országra kiterjedő, antifasisztákból álló hálózatot működtetett, s hatvan közreműködő, informátor neve most először lát napvilágot. Köztük volt olyan is, aki Horthy szárnysegédjével tartott fenn kapcsolatot.

További újdonság, hogy a kötet negyven, eddig nem publikált rádiótáviratot is tartalmaz, amelyekből többek között még inkább kiviláglik, milyen perdöntő volt a Radó-csoport szerepe a kurszki csata alakulásában. Az előző kiadásban Radó Sándor csak lakonikusan szólt a háború után a Szovjetunióban eltöltött tíz évéről. A második világháború egyik legsikeresebb felderítőjét, a Szovjetuniónak dolgozó Radót ugyanis - állítólag Lavrentyij Berija (belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD rettegett főnöke), személyes bosszújából - tíz évig tartották fogolytáborokban, illetve később zárt tudományos kutató intézetekben.

Radó 1945-ben Kairón keresztül került vissza a Szovjetunióba, öngyilkosságot kísérelt meg (óraüvegével felvágta a csuklóereit), de megmentették. Hazakerülésében szerepet játszott Münnich Ferenc akkori moszkvai nagykövet is. Idehaza "szakmailag abszolút kiteljesítette pályáját, bár fájt neki, hogy az Akadémia elzárkózó volt vele szemben, s csalódott volt amiatt is, hogy végül nem kapta meg (az egyébként még 1942-ben odaítélt) Lenin-rendet" - nyilatkozta Trom András.

Trom szerint a jelen verzió két alapvető fontosságú tényben nem tér el a korábbi könyvtől: a teljes Dóra jelenti is azt vallja, hogy a második világháború a fronton dőlt el, nem pedig a német belső árulásnak, illetve a szovjet hírszerzésnek köszönhetően, és változatlanul homályban hagyja azoknak a kilétét, akiktől közvetlenül a német hadvezetés legfelső köreiből folyamatosan kikerültek kulcsfontosságú hadititkok.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kiadták a legendás magyar hírszerző ismeretlen titkait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra