Megtalálták az ősi zsidó szekta latrináját
2006. november 15. 12:30
Egészségtelen körülmények, fertőzések és magas halálozási ráta kísérte az esszénusok mindennapjait Kumránban. Az esszénus közösség latrinájának feltárása alapján az antropológus kutatók borzalmas higiénés viszonyokról számoltak be.
<
Papírból volt elég
Joe Zias izraeli antropológus és az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, James Tabor a 2000 éves tekercsek egykori lelőhelyéhez közel rábukkantak a szerzetesek közösségi vécéjére. A kutatók a mellékhelyiség vizsgálatának eredményeit roppant meggyőzően, a Helyszínelők módszereit idézve mutatták be a Holt-tengeri tekercsek kutatásának szentelt Revue de Qumran című folyóiratban.
Az illemhely alig fél kilométernyire volt |
A kutatók a Bibliában és a kumráni tekercsekben talált szövegrészletek alapján jöttek rá, hogy az ókori előírások szerint a latrinát olyan messze kell tenni a lakhelytől, hogy ne is láthassák azt, azaz legalább 400 méterre kell kijelölni. Josephus Flavius első századi történész azt is megörökítette, hogy ha egy esszénusnak dolga akadt, akkor kiment Jeruzsálemből, majd egy gödörbe elásta melléktermékét. Az esszénus közösség Flavius érdeklődését már eleve a szélsőséges magatartás miatt keltette fel, így a történetíró például azt is megörökítette, hogy az esszénusok sabbatkor nem mentek vécére. A kutatók szerint azért, mert az illemhely messzebb volt, mint a Tóra szerint ilyenkor megtehető távolság.
A szenzációs eredményként tálalt eredményekről a Múlt-kor számára Grüll Tibor történész elmondta "a régészethez nagyon sok pénz kell, pénz pedig ma ott van, ahol a média van; a média pedig ott van, ahol szenzáció van. Ezért manapság már alig szponzorálnak "átlagos" ásatásokat, a régészeknek mindenképpen médiaszenzációt kell produkálniuk, ha nem akarják elveszíteni pénzügyi támogatóikat". A szentföldi ásatások különleges körülményeiről és a valótlan elméletekről további részleteket itt olvashat. |