Az avar korig lakták Rákóczifalva határát
2006. november 16. 19:00
A Tisza bal partja mentén húzódó, haránt irányú dombhátakkal tagolt, az áradásoktól védett, de a folyóhoz közeli területet már az őskortól kezdődően ideális élettérnek bizonyult.
<
| Tudja Ön, hogy kik voltak és mikor éltek a szarmaták, a gepidák és az avarok? Ha nem, akkor rövid öszeállításunkból minden titokra fény derül! |
|
Nem, ez nem mézeskalács |
A népvándorlás kor korai időszakában (IV-V. sz.) a szarmata népesség szállta meg e Tiszára néző dombhátakat, nagy kiterjedésű falvakat hozva létre. Földbe mélyített épületeik körül mély tárolóvermeket ástak. Házaik mellett, a csordáknak nagyméretű karámokat építettek, kutakat ástak. Településük melletti temetőjükben a legtöbb sírjukat kirabolták, de a feldúlt sírokban hagyott bronz karperecek, ékköves ruhatűk, fülbevalók, római pénzek, a borostyán gyöngyökkel díszített ruhák és lábbelik jól jelzik az egykori gazdagságot.
|
Feltárták a szarmata kemencéket  |
A gepida népességet a betelepülő avarok váltották fel a VI-VII. században, és a korábbi szarmata népességhez hasonlóan a dombhátak többségét birtokba vették. E korai megtelepedéshez egy, még feltárás alatt álló, mintegy 80-100 síros temető köthető. Felszíni leletei közül kiemelkedik egy lószerszámot és egy övet díszítő, bronz veretekből álló együttes, amely egy granulációval díszített, szakállas férfit ábrázoló arany lemezt is tartalmazott. A következő megtelepedésre a VIII. század folyamán került sor. Településeiket jellemzően földbe mélyített épületek alkották, falvaik mellett nagy kiterjedésű karámok és itatóhelyek álltak. Az egyik kisebb, 45-50 síros temetőjükben a halottaikat felékszerezve helyezték a sírokba. A férfiakat öntött bronzveretekkel díszített övvel, késükkel, egy-egy edénnyel; a nőket bronz karperecekkel, gyöngysorokkal, fülbevalókkal, csatokkal temették el. Az avar népesség eltűnésével a terület elnéptelenedett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
