1956-ban kezdődött a kommunista világrendszer felbomlása

2006. október 20. 11:45

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a kommunista világrendszer számára hatalmas politikai és társadalmi válságot okozott, és ez a válság eredendő oka volt a kommunista világrendszer felbomlásának - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerdán a témában rendezett kétnapos budapesti konferencia nyitónapján.

A forradalomnak nem ideológiája, hanem programja volt

"Az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi esemény volt, hiszen először fordult elő a bolsevizmus történetében, hogy egy egész nép fellázadt a totalitarizmus ellen, és bár győzni nem tudott, gyógyíthatatlan sebet ejtett a kommunizmuson" - fogalmazott Schmidt Mária az 1956 - Európa ébredése című nemzetközi tanácskozáson mondott előadásában. Mint rámutatott, 1956-ban nemcsak a rendszer ellenzői lázadtak fel a diktatúra ellen, hanem ezzel párhuzamosan a kommunista párton belül is erodálódási folyamat indult meg.

Schmidt Mária szólt arról, hogy 1956 és az ahhoz fűződő viszony a magyar politika legitimitásának az alapja. "Amikor a kommunista rendszer megbukott 1989. június 16-án (...), akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom 1956-ot tekinti a demokrácia legitimitásának alapjának" - mondta. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltozás után elfogadott első törvénnyel a magyar parlament az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket. Schmidt Mária szerint a forradalom sikere esetén a magyar társadalom meg tudott volna egyezni abban, hogy szabad választásokat tartanak.

Hans-Peter Schwarz német történész a magyar forradalomnak a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) kiváltott hatásairól szóló előadásában azt mondta: az NSZK nyilvánosságában a Magyarországról alkotott kép nagyrészt apolitikus volt, ez azonban 1956 őszén egy csapásra megváltozott. "A magyar forradalom az NSZK-ban azt a nagy csodálatot és mélységes magyar szimpátiát hozta létre, amely attól kezdve tartósnak bizonyult, és amelyből még a Kádár-rendszer is profitált" - mondta.

A szabadság szó az első, amely először a németek eszébe jut, mikor arra gondolnak, hogy mivel járult hozzá Magyarország Európa legújabb kori történelméhez - jelentette ki Hans-Peter Schwarz, aki a diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött Ettersberg Alapítvány kurátora is.

Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, az egykori 1956-os elítélt előadásában elmondta: a forradalmárokat a közszellem mozgatta. A forradalomnak nem ideológiája, hanem programja volt, amely a kiutat jelentette a diktatúrából. Ehhez a programhoz csatlakozott az ország jelentős része - fűzte hozzá.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?