1956. szeptember: átszervezés és rehabilitáció
2006. szeptember 15. 09:57
Mao virágot ültet és kertész-hasonlatokkal élve tér vissza a hatalomba, Hruscsov pedig nagy örömmel borul Tito nyakába borul. Az előző hónapok eseményei után átszervezik a Honvédséget, bár a Szabad Nép szerint energiaválság fenyeget, úgyhogy a keményvonalasok ideologikusan keresik az eltűnt szenet.
Élő személyről nem neveznek el többé utcát
1.
50 szociáldemokrata elítéltet az Elnöki Tanács jogi rehabilitációban részesít.
2.
Az MDP KV határozata alapján élő személyről nem neveznek el többé utcát.
Az értelmiségiek rehabilitációját üdvözli, s az értelmiségiek helyzetét elemzi Losonczy Géza a Művelt Népben megjelent írásában:
`1949 óta - a Rajk-per óta - újra és újra fellobbantak az értelmiségellenes hangulatok. Nem véletlenül és nem maguktól. A Rajk-ügy idején egyesek gyakran hangsúlyozták, hogy az elítéltek között nincs egyetlenegy munkás- vagy parasztszármazású sem; hogy ezek egytől egyig gyökértelen, kispolgári értelmiségiek. Ugyanakkor szemináriumokon tanították, hogy az összeesküvők egytől egyig munkás- és parasztgyűlölő intellektuelek voltak, ellenségei a munkás káderpolitikának, stb., stb. Ez a propaganda, amelynek oly keserű gyümölcsei teremtek a gyakorlatban a későbbi években, zavartalanul folyt úgyszólván végig, 1949 és 1953 között, s változott formában, de lényegében azonos tartalommal felbukkant mindannyiszor, valahányszor a 49-53-as tendenciák erősebben tudták érvényesíteni befolyásukat. Elég a tavalyi év végén született irodalmi határozat, és az ez év nyarán létrejött Petőfi-köri határozat utáni légkörre visszagondolni. Világos, hogy az értelmiség helyzetének alapvető rendezésére irányuló törekvés sikerét csak a XX. kongresszus szellemének teljes és végleges győzelme biztosíthatja.`
4.
Kodály Zoltán - Petőfi Sándor: Nemzeti Dal című művének bemutató előadása a Károlyi-kertben.
8.
Síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek: az Irodalmi Újság 1956. szeptember 8-i számának utolsó oldalán Szerény javaslat... címmel, -tha szignóval kis glossza jelent meg József Attila síremlékéről. A költő halálának huszadik évfordulójára utalva ez olvasható: `Az évforduló tiszteletére, de attól függetlenül is: állítsanak méltóbb síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek, József Attilának.`
9.
A `kispolgári` szó jelentésének eltorzításáról szól a Művelt Nép vezércikke:
`...az értelmiség köreiben gyakran jelentkezett a kispolgári befolyás. (És itt mindenekelőtt a valóságos jobboldali, nacionalista, antiszemita, kozmopolita stb. hatásokra, illetve a velük szövetséges szektás, dogmatikus nézetekre gondolunk. Amit az elmúlt években ťkispolgári befolyásŤ címszóval illettünk, az igen gyakran a munkásosztály és a parasztság befolyása volt az értelmiségre, a munkásosztályban és a parasztságban fortyogó hangulat megfogalmazása, kicsapódása az irodalomban, művészetben, újságírásban stb).` (Elvhűséget! Művelt Nép, 1956. szeptember 9.)
`Közös dolgainkról` címmel az erdélyi magyarságról szóló cikket közöl a Szabad Nép, amelyben Pándi Pál egyhónapos erdélyi körútjának tapasztalatait jegyzi le. Pándi szóvá tesz néhány sérelmet, problémát, például: még a Magyar Autonóm Tartományban is előfordul, hogy a bíróságokon a tartomány lakosságának többségét adó magyarság nyelvét nem értő hivatalnokok vannak funkcióban; nehezen lehet hozzájutni a magyarországi folyóiratokhoz, könyvekhez, stb. Mivel a `kényes kérdéseket` sem hallgatja el (ezzel pedig közvetve bár, de bírálja a román pártvezetés magyarságpolitikáját), a bukaresti pártvezetés tiltakozik a magyar pártvezetésnél, mert a cikk hangnemét helytelennek tartják, ráadásul szerintük egyes kitételei beavatkozást jelentenek a román belügyekbe, sőt a kezdő mondatok a revizionizmust is jelzik egyben. (A lapszámot Romániában kivonják a forgalomból.) Keleti Ferenc nagykövet a Budapestre küldött jelentésében azt ajánlja a külügyminisztériumnak, illetve a pártvezetésnek, hogy védjék meg a cikket a román kirohanásoktól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
