Az Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT) az ENSZ közgyűlése fogadta el. Washingtonban szeptember 24-én aláírásra megnyitották a száztíz cikkelyből álló egyezményt. Magyarország 1996. szeptember 25-én Washingtonban csatlakozott az (CTBT) egyezményhez. Az általános atomcsendszerződés jelentősége abban áll, hogy a robbantások betiltásával - a számítógépes modellezés lehetőségének ellenére - gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi új nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését. Az egyezmény hatályba lépéséhez az összes olyan állam - szám szerint 44 - ratifikációjára szükség van, amely atomreaktort működtet vagy nukleáris fejlesztési programmal rendelkezik. Eddig 32 nukleáris képességekkel bíró ország ratifikálta és összesen 154 állam írta alá. Az orosz parlament alsóháza 2000. április 21-én ratifikálta az egyezményt. Eddig 12 ország tagadta meg az aláírást, köztük Kína, Izrael, India, Pakisztán és az Egyesült Államok. India és Pakisztán 1998-ban végre is hajtott atomrobbantást. Bill Clinton amerikai elnök még 1996-ban aláírta a CTBT-t, de a szenátus 1999. október 13-án elvetette a nemzetközi egyezmény ratifikálását.