Nagytótipusztán született, a középiskola után jogot hallgatott a budapesti egyetemen, ezután újságírói pályára lépett. Már mint joghallgató munkatársa volt az Egyetértésnek, 19 évesen pedig rovatvezetője, majd 1904-1913-ig felelős szerkesztője. 1913-1920-ig a Világ felelős szerkesztője, 1924-ig főszerkesztője. A Világ, mint a polgári radikalizmus orgánuma az ő vezetése alatt válta politikai élet komoly tényezőjévé. Küzdött az általános választójogért és a polgári demokrácia egyéb követeléseiért. Az I. világháború idején - a cenzúra szabta korlátok között - a pacifizmust propagálta. 1918-ban részt vett a Nemzeti Tanács megalakításában. Vezető szerepet játszott az újságírói mozgalomban is, 1907-1918-ig a budapesti Újságírók Egyesületének főtitkára volt. Nevét kiváló publicisztikái is ismertté tették. Budapesten hunyt el 1925. január 7-én.