A szlávok első törzsei az V-VI. században jelentek meg a Nyugati Kárpátokban, a VII. században pedig létrejött az első szláv államalakulat. A IX-X. században virágzott Nagy Morva Birodalom keleti határa a Garam vidékéig ért. A honfoglaló magyarok fokozatosan terjeszkedtek a Duna és a Kárpátok közötti területen. 896-tól egészen 1918-ig a Kárpátok északi térsége Magyarország történelméhez kapcsolódott, 1000-től a magyar állam kötelékébe tartozott, de nyelvi és kulturális szálak fűzték Csehországhoz. Az I. világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918. október 28-án Prágában kikiáltották a független Cseh Köztársaságot, két nap múlva Túrócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács kimondta a csatlakozást, ezzel megszületett Csehszlovákia. A II. világháború alatt, 1939-ben kikiáltott Tiso-féle rövid életű független szlovák állam 1945 után újra Csehszlovákia része lett. 1944. augusztus 29-én felkelés robbant ki a megszálló Németországgal szemben. A kommunizmus évtizedeiben, az 1968-as `prágai tavasz` leverése után a szocialista szövetségi tagköztársaság státusát kapta. Az 1989-es csehszlovákiai `bársonyos forradalommal`, illetve a kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Csehszlovákiában is elindult a rendszerváltó politikai átalakulás, ami az ország kettéválásához vezetett. 1993. január 1. óta Szlovákia ténylegesen független, önálló állam.