Isten magtárától Szentendre esszenciájáig
2006. augusztus 10. 13:15
A Szép Magyarország magazin legújabb száma ellátogat a keszthelyi Festetics-kastélyba, a nemeskéri evangélikus templomba, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyba, és utánaered Lechner Ödön háztetőinek és Szentendre igazi esszenciájának.
Ízelítő a tartalomból
A keszthelyi Festetics-kastély története
A Festetics család 1739-ben lett a keszthelyi uradalom birtokosa. Első kastélyuk 34 helyiségből állt és berendezésekor nem a fényűzés, hanem a praktikusság volt a fő szempont. A család felemelkedésével együtt gazdagodott a kastély kialakítása és berendezése, mígnem elérte a ma is látható, 101 helyiséges nagyságát, melyhez olyan igényes belső berendezés tartozott, amely már királyi családok tagjainak a fogadására is méltó volt.
Színes házakkal álmodom
(Pirogránit az építészetben, Lechner Ödön tiszteletére)
Az öreg varázsló, azaz Lechner Ödön, színekkel és formákkal rajzolta meg azt, amit nem tudott elmondani szavakkal vagy hangjegyekkel. Bármilyen furcsa, de kortársai között számosan haszontalan pazarlásnak tartották a drága anyagba öltöztetett háztetőket. Érvüket - hogy a tetőket úgyis belepi majd a por - Lechner könnyedén lesöpörte. Ő ugyanis - Ottlik Gézával egyetemben - ismerte a háztetők - a hajnali háztetők - szépségét.
A nemeskéri evangélikus templom
Nemeskér csendes település a Sárvár és Sopron közötti főúton. Református templomának kívül jellegtelen épülete nem csak az értékes, a magyar faépítészetben egyedinek számító belső berendezése miatt érdemes a megtekintésre, de különleges dokumentuma a vallásüldözés korának, és jó alkalmat ad arra, hogy egyúttal alaposabban megismerjük a reformáció és ellenreformáció korát.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély
Különleges hangulatú a Nádasdy-család nádasdladányi kastélya. Az angol vidék romantikáját idéző épület stílusának kiválasztásában, talán az a legenda is szerepet játszott, mely szerint a Nádasdyak Edmund ("Ironside") király leszármazottai. A kastélyt építtető Nádasdy Ferenc az épület középkori hangulatával a család ősi, dicsőséges múltjára szeretett volna utalni. Azoknak az időknek állítva emléket, amikor vérbe mártott tollal írták a történelmet, és a családja tagjai a harcmezőkön védték a hazájukat. Hős hadvezérek voltak, ha kellett, békeidőben azonban a kultúra, a művészetek nagy mecénásai lettek. A kastélyban kialakított ősök csarnoka a legdíszesebb ilyen helyiség, ami Magyarországon valaha is megépült.
Szentendre esszenciája, a Fő tér házai
Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges központ, hanem egy természetesen működő városmag, amely feltehetőleg már a középkorban kialakult, a későbbi korok házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajzhoz. Ezek a színpompás barokk, rokokó és copf stílusú házak megőrizték a régi kereskedőházak arányait. Építtetőik, a török elől Szentendrére menekült szerb és görög kereskedők, magukkal hozták mediterrán világuk hangulatát, életszeretetüket, amelyet valamilyen különleges fortéllyal beleépítettek a házaik falaiba, és azok olyan mélyen magukba szívták ezt az életörömöt, hogy azóta is kifogyhatatlanul sugároznak magukból.
szerkesztőségét!
