Stróbl Alajos, a historizmus vezető mestere
2006. június 21. 12:29
<
A gránitoroszlán
Széchenyi-szobrával |
A Zeneakadémia Liszt-szobra 1907-ben, az egri Dobó-emlékmű és a Kossuth-mauzóleum szobrai 1907-ben, Károlyi Sándor emlékműve a Vajdahunyadvárban 1908-ban kerültek a helyükre. Nagykőrösi Arany-szobrát 1910-ben, a nagycenki Széchenyit 1904-ben, a szegedit 1912-ban, Zichy Mihály síremlékét 1916-ban, Jókai szobrát az író nevét viselő pesti téren 1921-ben állították fel. Mechwart-szobrának főalakját márványból faragta, ez megsemmisült 1944-45-ben, a három bronz mellékfigura egyike az Öntödei Múzeum előtt áll a Ganz utcában s a legjobb munkásábrázolások közé tartozik, minden politika nélkül.
A pesti Bazilika részére készítette Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Ferenc és Szent Alajos szobrait, Esztergomnak Simor János érsek szobrát. Alkotásai a Bakáts-téri templomban is megtalálhatók. Portréi közül megemlítendők Lotz Károly, Schikedanz Albert, Pulszkyné, Jászai Mari, Vajda János, A művész felesége, Munkácsy Mihály, Ferenc József, Fiatal hölgy és Szinyei Merse Pál című szobrai. Ezek a szegedi Dóm tér galériájában, továbbá a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak.
Stróbl 1901-ben az állami nagy aranyérmet, 1907-ben a Ferenc József-rend középkeresztjét, 1921-ben a Kisfaludy Társaság Greguss-jutalmát kapta.
1926. december 13-án Budapesten halt meg. A margitszigeti Művész-sétányon Segesdy György készítette el portréját. Henszlmann Lilla 1955-ben írt róla monográfiát; Mihály fia könyvét, mely életét dolgozta fel, 2003-ban A gránitoroszlán címmel adták ki.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)