Stróbl Alajos, a historizmus vezető mestere
2006. június 21. 12:29
Százötven éve, 1856. június 21-én született a felvidéki Királylehotán, Liptóujvár (ma Liptovsky Hrádok) mellett Stróbl Alajos szobrászművész.
<
Az epreskerti várúr
|
Epreskerti műtermében |
1876-80 közt a Képzőművészeti Akadémián Kaspar von Zumbusch tanítványa volt, kinek neobarokk felfogása erős nyomot hagyott művészetén. Korán feltűnt 1878-as Önportré, és 1882-es Perseus című márványszobraival. 1881-82-ben az Operaház homlokzati párkányára készítette Cherubini és Spontini szobrát, ezeket azonban 1965-ben lecserélték. Az ő műve az Opera főhomlokzatának Erkel- és Liszt-szobra - ezek voltak az elsők, melyeket élő személyekről állítottak fel Budapesten - továbbá ő alkotta a szfinxeket is. Ezután elhalmozták megrendelésekkel, ő lett a századforduló legtöbbet foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrásza.
1881-től Budapesten volt műterme, párizsi tanulmányútján főleg Houdon és Rodin művészete hatott rá. 1885-től tanár lett a Képzőművészeti Főiskolán, mesteriskolát is vezetett, jelentős művészetpedagógus volt. 1920-tól a Főiskola igazgató-tanára, 1925-ben nyugdíjazták. Epreskerti várúrnak nevezték, olykor jelmezt öltött, hajnali kürtszóval lovagolt ki. Ő rendeztette a területet, mesterséges romokat építtetett, oda vitette a józsefvárosi kálváriát s a Mátyás templom középkori kapuját. Barokkosan patetikus alkotásaival a historizmus vezető mestere lett, munkáit érzékeny, történelmi hitelességre törő mintázás jellemezte. Klasszikus hagyományokat követő szobraiban fellelhetők a naturalizmus, eklektika és szecesszió stílusjegyei is főként a portréin. 300 portréja közül több impresszionista vonásokat is mutat.
1893-ban mintázta Arany János múzeumkerti szobrát, ez lett a legnépszerűbb műve. Mellékalakjai, Toldi és Piroska a kor férfi- és nőideálját testesítették meg - ma is vitatják, kik lehettek a modellek. 1896-ban készítette a Justitiát, a márványszobor egyik kezében bronz kardot, a másikban bronz mérleget tartott. A művet a Kúriában helyzeték el, de az épület 1950 körül más funkciót kapott, s a szobrot eltávolították. Egy ideig a Thököly úti Pest Megyei Bíróság előtt állt, ma a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai palotájában látható. Géniusz című műve 1898-ban az angliai Stanstedbe került. Anyánk című alkotása az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
