A Guernicáért küzdenek a baszkok
2006. június 15. 10:15
Elutasításba ütközött a baszk nacionalisták Guernica-költöztetése, nevezetesen, hogy náluk is kiállítsák a baszkok számára különösen értékesnek számító művet.
<
|
A lebombázott Guernica |
A 3,5x7,7 méter nagyságú vászon 1957-ben érkezett a New York-i Modern Művészetek Múzeumába (MoMA). Ott a restaurátorok a repedések, szakadások kijavítására viaszréteggel vonták be. Ezért ma már nem lehet feltekercselni vagy akárcsak megmozdítani anélkül, hogy ne okoznának jóvátehetetlen károkat anyagában - vélekedik az igazgatónő, szakértőkre hivatkozva. Picasso maga azt akarta, hogy a festmény maradjon a MoMA falai között, s onnan csak végleges spanyolországi visszatéréséhez mozduljon ki, ha majd az országban helyreáll a szabadság. A Guernica 1981-ben, hat évvel Franco halála után érkezett Spanyolországba. A negyedszázados évfordulót a héten közösen ünnepli a madridi Prado és Reina Sofia múzeum. A kép először a Cason del buen Retiro nevű palotában volt látható, innen került jelenlegi helyére.
Egyes szakértők szerint a festményt jelenlegi állapotában, saját keretében, megfelelő óvintézkedések közepette, az előírt hőmérséklet, páratartalom biztosításával, a rezgésektől megkímélve lehetne szállítani. Carmen Calvo spanyol kulturális miniszterasszony már csak azért sem hajlandó új vizsgálatot elrendelni erről, mert mint mondja, nem akarja belekeverni a Guernicát a terrorizmus megszűnésével kapcsolatos folyamatba. "Nem lehet politikát csinálni a spanyol nemzeti örökség részét alkotó művekkel" - hangoztatja a tárcavezető. A baszk nacionalisták másként látják a dolgot. A Baszkföldön hatalmon lévő PNV párt kezdettől fogva követeli a Guernicát, mert szerintük további erőszakhoz vezethet, ha így sem sikerül megállapodni.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
