George Sand, a kalandos életű írónő
2006. június 8. 13:30
<
Életében főszerepet játszottak a férfiak
Élete éppoly színes, kalandos és merész volt, mint regényei. A XIX. században nem volt még egy írónő, akinek sikerekben, végletes szerelmekben, csalódásokban gazdag életét több figyelem kísérte volna, mint az övét. Illették hódolattal, de szidalommal is, mert szerelmi élete a társadalom többsége számára botránykő volt, ő pedig a bírálatokra megvető semmibevevéssel válaszolt. Életében főszerepet játszottak a férfiak, számtalan szeretője volt. Az ismertebb nevek közül alkalmi viszonyt folytatott Mérimée-vel, hosszabb ideig tartó viharos románca volt Alfred de Musset-vel, évekig tartó kapcsolata Chopinnel. Szeretőit nem naponta váltogatta: ha úgy érezte, megtalálta a tökéletes férfit, évekig kitartott mellette, s szinte anyai gondoskodással vette körül. Chopinnel például nyolc évig élt együtt, mígnem a zeneszerző hagyta el egy nagy veszekedés után. Igazi barátság fűzte Balzachoz, Liszt Ferenchez és élete végén Gustave Flaubert-hez.
Idős korára is népszerű maradt, könyvei nagy példányszámban jelentek meg, s minden évben írt legalább egy, de inkább két regényt. Derűs és bölcs lett, igyekezett megbarátkozni saját halálának gondolatával, ennek ellenére amikor 72 éves korában komolyan megbetegedett, mégis félvállról vette a bajt. Fiatal kora óta epebántalmakban szenvedett, s 1876. május 30-án olyan szörnyű fájdalmai voltak, hogy orvost hívtak, aki bélelzáródást állapított meg. Napokig tartó kínlódás után, június 8-án halt meg a Nohant-i házban.
A franciák nagy íróként gyászolták. Sírjánál felolvasták Victor Hugo levelét, amely így kezdődött: "Halottat siratok, és halhatatlant üdvözlök..."
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)