Idegengyűlölettől az etnikai tisztogatásig
2006. június 6. 15:39
Közép- és Kelet-Európa véres tragédiák színhelye volt a 20.században. Kirekesztés, beolvasztás, elüldözés és kiírtás fenyegetett és pusztított kisebbségeket. Szomszédos népek ellenségeskedése és fegyveres konfliktusa végigkisérte a 19. és 20.századot. Berend T. Iván Idegengyűlölettől az etnikai tisztogatásig: a közép- és kelet-európai nacionalizmus történetéből címmel június 7-én tart előadást az MTA I. emeleti Felolvasótermében.
<
A közép- és kelet-európai térség a megelőző etnikai homogenizáció elmaradása következtében ugyanis a `kevert népek zónája` maradt. Minden nemzeti törekvés egy másik etnikum hasonló törekvésével találta szemben magát küzdelme során. Amikor harcba indultak a nemzeti önállóságért az elnyomó birodalom ellen, egyben egymással is konfliktusba kerültek. Miközben függetlenségükért küzdöttek, igyekeztek elnyomni a területükön élő más etnikumokat. A lengyel az ukránt, a magyar a románt és a szlovákot. Az idegennek és ellenségnek tekintett kisebbségek egy részét asszimilálni más részét elüldözni, vagy megsemmisíteni akarták. Amikor erre történelmileg mód nyílott a csehek és lengyelek elüldözték a német kisebbséget, s a litvánok, lengyelek, magyarok és románok közreműködtek zsidó kisebbségeik felszámolásában. A 19.század közepétől a térség szomszédos népei úgyszólván állandó konfliktusban éltek, s gyakran fegyverrel harcoltak egymás ellen. A kevert népek zónájában ugyanis az etnikai és államhatárok nem estek egybe. Sokszor jelentékeny néptöredékek éltek a határokon túl, szomszédos országokban. Ez hozta létre a nagy-Román, nagy-Szerb, nagy-Bolgár, és nagy-Albán, majd az I.világháború után nagy-Magyar mozgalmakat és politikát, ami számos összecsapásra vezetett. Az önállóvá vált balkáni országok azonnal egymás ellen fordultak. Sokszor mind a szeparatista mozgalmak, mind az azt megfékezni szándékozó államok is fegyveres megoldáshoz folyamodtak. Ez ad magyarázatot az 1990-es évek véres jugoszláv polgárháborújára is.
A megkésett nemzetépítés a 20. és 21.század fordulója körül, békés, vagy véres úton, befejeződött a térségben: ennek nyomán a korábbi nyolc állam helyén ma 17 önálló állam jött létre. Közép-és Kelet- Európa szélsőséges `balkanizálása` ezzel teljessé vált. Számos mini-nemzetállam létesült, hat ország mintegy 700.000 és 2 millió közötti lélekszámmal. A szeparatizmus azonban a legtöbb esetben az Európai Unióba való integráció célját szolgálta. A térség nyolc országa már az Unió tagja, s a többi kopogtat az ajtón. A történeti fejlődés új útja a véres konfliktusok után végre a megbékélés és kooperació igéretét hordozza.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
