Kiállították a múlt feneketlen kútjait Debrecenben
2006. június 12. 11:00
Az ásatások során napvilágra kerülő régi kutak fontos információkat árulnak el a korábbi évszázadok mindennapi életéről. A Debrecen belvárosában folyó feltárások meglepő eredménnyel szolgáltak, ahogy azt a Ringer István és Szolnoki László régészek által rendezett kiállítás is mutatja.
Városi régészet Debrecenben
Debrecen város utóbbi éveinek egyik legnagyobb beruházásaként került sor a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ lebontására, majd ennek helyén egy, új kulturális és konferenciaközpont kivitelezésre, a belváros szívében. A debreceni Déri Múzeumban Múltunk a kutak tükrében címmel nyílt rendhagyó, oktatási célokat is szolgáló régészeti kiállítás tárgyait az itt folytatott ásatás anyagából válogatták.
A gombamód szaporodó építkezéseknek köszönhetően az utóbbi időben Debrecen több pontján nyílt lehetőség kisebb-nagyobb felületek régészeti kutatására. A városi feltárásnak több olyan különleges ismérve van, ami megkülönbözteti a beépítetlen területeken, nagy volumenű beruházások előtt folyó "zöldmezős", illetve az ún. tervásatástól: elsősorban az építkezés, a beruházás üteme határozza meg a munka kezdetét és sajnos gyakran az időtartamát is.
A városi régészet módszere hasonlít egy "kirakós játékra". Egy-egy tudományos felismerés sokszor évek kitartó munkájaként született, apró részeredmények összeillesztése nyomán alakul ki. A látszólag összefüggéstelen, elszórt adatok dokumentálva, térképre rajzolva, idővel értelmezhető tudományos információvá válnak.
A legnagyobb probléma, amely a kutatás teljes menetét, majd az eredmények értékelését is befolyásolta, a terület nagyfokú modern kori beépítése volt, mely több méter mélységben pusztította el az itt lévő régészeti objektumokat. A nem egészen 1 hektárnyi feltárási területen végül több mint 40, különböző korszakból származó kút került napvilágra, a szám jóval meghaladta az előzetes várakozásokat.
- Városi régészet Debrecenben
- A középkori vízgazdálkodás nyomában
- Kutak árulkodnak a középkori növénytermesztésről