Már Nagy Sándor előtt is állhatott Alexandria

2006. május 25. 13:00

A földrétegekben mért ólomszennyezettségi adatokból kiderülhet, hogy a Nagy Sándor egyik legmaradandóbb alkotásának tartott egyiptomi Alexandria talán mégsem a hellén uralkodónak köszönheti létezését.

Elődeink sokféle tevékenységhez használtak ólmot - így a hajóépítéshez, vagy üvegkészítéshez -, ebből következik tehát, hogy az adott földminta ólomtartalma megfelel a hozzá tartozó időszakban a környék gazdasági aktivitásának.

Általánosan elfogadott történeti tény, hogy Alexandriát Nagy Sándor i.e. 331-ben alapította, s Egyiptom központjaként csakhamar az antikvitás legcsillogóbb gazdasági és intellektuális erőforrásává vált. Sztrabón és Plíniusz szerint a pre-hellén időkben már létezett ott egy település Rhakotis néven, ám a görög történetírók megállapítása azóta is tudományos viták forrása. Az új geokémiai felmérés ehhez a vitához szolgáltat új adatokat az Óbirodalom és a vaskor (utolsó Ramszeszek) idején történt erős ólomszennyeződés kimutatásával, amely nyilvánvaló bizonyítéka Alexandria pre-hellén létezésének.

Nagy Sándor életei, a kibertér ura, történésze, ifjúsága, birodalma, serege, halála és sírja.

Az alexandriai kutatást publikáló Alain Veron, a franciaországi Paul Cezanne Egyetem munkatársa és kollégái szerint a város az egyiptomi Óbirodalom idején (i.e. 2686-2181) különösen fejlett gazdasági tevékenységet folytatott, majd némi átmenetet követően a vaskorban (i.e. 1000-800) újra virágzott. Ezután Nagy Sándor hódításáig ismét látványosan kevesebb a fosszíliákban mért ólomszennyezés mértéke, ami a dekonjunktúra jele, s ami időben megegyezik az Egyiptomi Birodalom hanyatlásával. A következő fellendülésre majd i.e. 330 körül, valamint a római időszakban, mintegy négyszáz évvel később utalnak a mérési eredmények.

A francia geokémikusok a tengerparti homokban talált kagylómaradványokat szénizotóposan datálták, majd a konklúziót két adat összevetéséből vonták le: egyrészt megvizsgálták az egymástól jól elkülöníthető földrétegek ólomszennyezettségét, másrészt meghatározták az egyes rétegek korát. A francia kutatók eredményei további meglepő részletekkel is szolgáltak, ugyanis Alexandria görög és római időszakára mért adataik a mai iparvárosok kikötőiben mérhető ólomszennyeződés kétszeresét mutatták.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Már Nagy Sándor előtt is állhatott Alexandria

Támogasd a szerkesztőségét!

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink