Da Vinci és a kód
2006. május 19. 12:00
Már a magyar mozikban is látható Dan Brown megfilmesített sikerregénye. A konspirációs- és kalandregény-elemekből építkező történetről az elmúlt években sok írás született a Múlt-koron. Tartson velünk, és bogozza ki a da Vinci történet szálait!
<
Nem csak töri-faktosoknak
A könyvtől a filmig
Hamar népszerű lett a vatikáni összeesküvés-elmélettel és a sármos művészettörténésszel operáló regény, mely populáris formában adta elő mindazt, amit Foucault ingája és Lempriere lexikona óta úgyis tudunk. A Múlt-kor igyekezett végigkövetni a könyv megjelenése utáni titokfejtéstől a film betiltásáig tartó események dinamikáját.
Egyre több a kódfejtő Az utolsó vacsora előtt, mármint Leonardo da Vinci félévezredes festményének csodálói - vagy csupán nézegetői - között. Az idegenvezetők arra panaszkodnak, hogy a látogatók egyszerűen félbeszakítják mondanivalójukat, és a kódról kérdezősködnek.
A da Vinci-kód megjelenése óta turisták hada lepte el a skóciai Rosslyn kápolnát, melynek fenntartói a műemlék védelme érdekében korlátozzák az épület látogatását. A kápolna fenntartói ugyanis őszintén aggódnak a finom, 15. századi kőfaragványok állapotáért.
A da Vinci-kód filmes adaptációját a Louvre-ban forgatják 2005 júniusától. A Ron Howard rendezésében készülő misztikus thriller főszerepét Tom Hanks kapta, aki szimbólumszakértőként ered a korai kereszténység sötét titkai nyomába. A bemutatóra 2006 tavaszán kerül sor.
A da Vinci-kód című Dan Brown-könyv és az abból készült film bojkottjára hívta fel híveit a görögországi ortodox egyház. A katolikus egyház "perverz módon keresztényellenesnek" nevezte az utóbbi évek legsikeresebb regényéből készített filmet.
Görögország 207 mozijában a héten egyszerre kezdik vetíteni A da Vinci-kódot. Dan Brown regényét 2003-ban fordították le görög nyelvre, és eddig mintegy 200 ezer példányban kelt el. Legutóbb az athéni ortodox katedrális előtt került sor incidensre a film miatt.
Ha kód, legyen kövér
A siker hamar követőkre lelt: egyre-másra bukkantak fel a klasszikusok mögött titokzatos jelentést keresők, akik Shakespeare-t politikai rejtjelezőként, Michaelangelot lázadó orvosként, a terhes Madonnát pedig templomos ellenállók jelképeként értelmezték. Összeesküvés-elmélet hívő jelentkezzék!
Egy Angliában megjelent kódfejtő-könyv szerint William Shakespeare politikailag aktív lázadóként vallási háborúra mozgósító üzeneteket rejtett el darabjaiban a hozzáértőknek.
Egy olasz szerző új elméletében azzal a megdöbbentő feltételezéssel állt elő, hogy a nyugati művészet egyik legnagyobb rejtélyeként számontartott terhes Madonnákat ábrázoló festmények megjelenése a templomosok rendjének szétzavarásával függ össze.
Két - amatőr művészettörténésznek is beillő - brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
