Arany és ezüst kincset találtak a tiszaroffi tározó területén
2006. május 18. 13:01
A Vásárhelyi-terv részeként épülő tiszaroffi árapasztó munkáinak megelőző régészeti feltárása során a harmincéves háború idejéből származó kincsleletet találtak. A 63 darab, kitűnő állapotú nagy értékű ezüst tallért és egy aranypénzt tartalmazó megtakarított vagyon sok mindent elárul egykori gazdájáról, annak anyagi helyzetéről és az akkori zűrzavaros időkről is.
Amiből egy falut is megvehettek
Nézze meg a feltárás helyszínét! |
A harmincéves háború (1618-1648) korából származó, figyelemre méltó
kincslelet Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszagyenda közelében került
napvilágra a Vásárhelyi-terv részeként épülő tiszaroffi árapasztó munkáinak
megelőző régészeti feltárása során.
A 63 darab, kitűnő állapotú ezüst egész tallér és egy aranypénz
állagmegóvása és első számbavétele a szolnoki Damjanich János Múzeumban
történik. Polgár Zoltán, az ásatásokat vezető régész elmondta, a maga korában is
igen nagy értéket képviselő kincs 1617 és 1639 között vert pénzérmékből áll. A
kincsleletben II. Ferdinánd német-római császár veretei mellett megtalálható
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, II. Gusztáv Adolf svéd király, IV. Keresztély
dán király, a szász herceg, Braunschweig hercegség és a salzburgi érsek pénze
is. Érdekes módon török veretet egyáltalán nem tartalmaz, a harmincéves háború
idején a helyszínen létező szultáni fennhatóság és az esetenkénti hármas adózás
ellenére sem.
Az ezüsttallérok egy része |
Bagi Gábor történész szerint oklevelek és más levéltári források is
tanúsítják, hogy a tározó helyén egykor egy Lak nevű középkori falu
létezett, de a feltárás jelenlegi szakaszában egyelőre semmilyen objektum
nem köthető a pénzekhez. A címletek nagy értéke alapján viszont megállapítható,
hogy megtakarított vagyonról van szó, hiszen a mindennapi forgalomban ennél
kisebb értékű pénzt használtak.
Batthyány Ádám herceg korabeli birtokelszámolása szerint egy hadnagy évi
fizetése 25-50 arany volt, s ez megfelel a jelenlegi lelet 6-12 ezüstjének. Az
egész tallér igen nagy tömegű ezüstpénz volt, tehát a kincs gazdájaként egy
tehetősebb középnemest vagy akár a harmincéves háború egy jól fizetett zsoldosát
is elképzelhetjük.
A harmincéves háború európai hadszínterén nagy kereslet mutatkozott a zsoldos
katonákra: egy lovas katona közember 5 aranyat, egy zászlótartó 25-öt, egy
hadnagy 50 aranyat is kézhez kapott egy hónapban, ami körülbelül a tízszerese
volt az akkori hazai zsoldnak. Pár évi szolgálat után tehát ilyen nagy értékű
megtakarítás is maradhatott, ha sikerült ép bőrrel átvészelni az akkori
zűrzavaros időket.
Polgár Zoltán régész a lelet néhány darabjával és II. Ferdinánd arany forintja |
A lelettel együtt napvilágra került számtalan muskétagolyó alapján arra
következtethetünk, hogy I. Rákóczi György 1644-1645-ös, az osztrákok ellen
indított hadjárata miatt rejthették el a kincset.
Nem derült ki, hogy
miben tárolták az elrejtett pénzeket, hiszen a vélhetőleg vászon, vagy
bőr táskát már régen elemésztette az idő. Ugyanakkor teljes bizonyossággal
megállapítható, hogy az egykor elrejtett vagyon maradéktalanul a felszínre
került. A területet a legmodernebb műszerekkel átvizsgáló Szabó Enikő szerint a
lelet teljes képet ad egykori gazdájának anyagi helyzetéről.
A
restaurálás és feldolgozás után a kincset hamarosan a nagyközönségnek is
bemutatják a Damjanich János Múzeumban Szolnokon.
Szathmáry István, gyűjteménykezelő, Damjanich János Múzeum, Szolnok
Fotók: Kozma Károly, Damjanich János Múzeum, Szolnok