Brutálisak voltak a kőkorszaki britek
2006. május 15. 12:00
A kőkorszaki britek sokkal agresszívebb életmódot folytattak, mint eddig gondolták, legalábbis erre utalnak az eddig előkerült koponyák sérülései - állítják brit régészek.
Az erőszak a mindennapi élet része volt
Kilyukasztott koponyák |
Rick Schulting és Mick Wysocki régészek 350 darab, Dél-Angliában talált, az i.e. 4000 és 3200 közötti időszakból származó, sérült koponyamaradványt vizsgáltak meg. A koponyák 4-5 százalékán beforrott törésnyom, 2 százalékán beforratlan sérülés van, amely arra utal, hogy tulajdonosa belehalt sebesülésébe.
Mennyire volt általános az erőszak a kőkorszakban? - tették fel a kérdést nemrég az Amerikai Régészeti Társaság Puerto Rico-i San Juan-ban tartott éves konferenciáján, ahol a brit kutatók is bemutatták eredményeiket.
A vizsgálatok szerint az állattartással és növénytermesztéssel foglalkozó kőkorszaki emberek élete korántsem volt erőszakmentes: minden 14. embernek élete során legalább egyszer betörték a fejét, s minden ötvenedik koponyasérülésbe halt bele. A koponyavizsgálatok szerint az erőszakos halál még ennél sokkal gyakoribb, mondhatni mindennapos lehetett. A kőkorszaki erőszak azonban nem nagy háborúkat jelentett, hanem marhalopást, a szomszéd falu kirablását, családi veszekedéseket vagy rituális szertartásokat.
A halálos ütések többnyire a koponyák bal oldalán láthatók, ami arra utal, hogy általában két jobbkezes ember harcolt. A sérüléseket általában tompa tárgyak - például felkapott alkalmi bunkó - okozták, de vannak kőcsákányra, nyíl- és dárdahegyre utaló nyomok is.
Egy kőbaltával kilyukasztott női koponya akár boszorkányüldözés eredménye is lehetett, míg egy másik koponyán látszik, hogy csákánnyal lecsapták a füleket, talán trófeagyűjtés céljából - mesélte a brit régész a The New Scientist folyóirat számára az őskorkutatók Proceedings of the Prehistoric Society című szakfolyóiratában közzétett cikke kapcsán.
(Múlt-kor/MTI)