Újraírják a bronzkori Mediterráneum történetét

2006. május 3. 12:00

Az ókori Krétával foglalkozó kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy a mínoszi civilizáció hanyatlását egy hatalmas vulkánkitörés okozta. Legutóbb régészek megtaláltak egy megperzselődött olajfaágat, amely pontosíthatja az események időrendjét, és könnyen át is értékelheti a bronzkori civilizációk közötti kapcsolatokról vallott korábbi felfogást.

Megszólalt az olajfadarab

A Thera szigetén található Szantorini vulkán körülbelül 3500 éve tört ki. A törmeléket több 10 km magasra lövellte ki magából, az így létrejött hamu- és porfelhő olyan hatalmas volt, hogy a mai Kína, Grönland és az USA területét is elérte. A történelmi idők talán egyik leghatalmasabb robbanása 12 méterrel emelte fel a tengert, és mindent elpusztító szökőárat hozott létre. A hullámok nem kímélték Kréta szigetét sem, a mínoszi kultúra eltűnése is ehhez a természeti katasztrófához köthető.

Akrotiri és az olajfaág

Jóllehet a kitörés következményeiben egységes álláspont alakult ki, a régészek újabb bizonyítékokkal próbálják meghatározni az esemény pontosabb idejét, ami a korábbi C-14-es vizsgálatok alapján i.e. 1600-ban történt. Mások, akik i.e. 1500-ra valószínűsítik az eseményt, az egyiptomi Újbirodalom és a kitörés által elhamvasztott Akrotiri város edényei közötti hasonlóságot vizsgálták.

Két újabb tanulmány szerzői, akik a Science magazin hasábjain jelentették meg kutatásaik eredményét, a korábbi időpont mellett foglaltak állást, igaz, azt körülbelül 100 évvel előbbre teszik. Walter Friedrich az Aarhusi Egyetem geológusa a kitörés során megégett olajfa darabját vizsgálta. Ugyanarra jutott, mint Sturt Manning a Cornelle-i Egyetem régésze, aki további, Akrotiri városában feltárt famaradványok és magvak alapján a katasztrófát az i.e. 1660 és 1600 közötti időszakra datálta.

Akrotiri

Amennyiben ez az új kronológia hiteles, akkor a tudósoknak újra kell gondolni a Mediterráneum bronzkori történetét. Csakugyan eddig úgy tűnt, hogy Kréta, Ciprus és Görögország, amelyek az európai civilizáció alapját jelentették, élénk kereskedelmet folytattak az egyiptomi Újbirodalommal vulkánkitörés periódusában. Ugyanakkor az i.e. 1660 és 1600 közötti időszakban az Újbirodalom még nem létezett. (I. Jahmesz i.e. 1550 körül alapította meg a XVIII. dinasztiát, miután kiűzte az országból a hükszoszokat.) Így a görög, a ciprusi és krétai lakosság Egyiptom helyett inkább a kánaánitákkal ápolhatott kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a civilizáció a mai Izrael, Szíria, Libanon és Palesztina területét foglalta magában. Mindez választ adhat olyan anomáliákra, amelyekre a történészek régóta keresik a magyarázatot, így például nem lehet a véletlen műve a háború istennői, a közel-keleti Anat és a görög Athéné közötti hasonlóság.

Az elmélet igen tetszetős, de minden bizonnyal többen kritikával fogják illetni. A C-14-es vizsgálat ugyanis az eredmények nagy szórása miatt évtizedek meghatározására nem igazán alkalmas.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?