Newton a bölcsek kövét kereste
2006. április 19. 10:00
A kutatók Sir Isaac Newton nemrég előkerült alkímiával foglalkozó írásait elemzik, és abban reménykednek, hogy így talán végre közelebb jutnak a bölcsek kövéhez is.
Sir Isaac Newton (1643-1727) fizikával és matematikával foglalkozó műveinek száma eltörpül teológiai írásaihoz képest, fennmaradt jegyzeteinek legnagyobb része pedig alkímiáról szól, ez utóbbiak megfejtésével kísérleteznek most amerikai tudósok. A kutatók Newton jegyzeteinek megfejtéséből és kémiai kísérleteinek megismétléséből azt remélik megtudni, hátha az istenített nagy fizikus a kémia terén is zseniálisat alkotott. Ennek ugyan csekély a valószínűsége, de az egyértelmű, hogy Newton az aranycsinálás megszállottja volt, s foglalkoztatta a bölcsek köve is, amely az alkimisták szerint az arannyá változás katalizátora.
Mágia vagy magasszintű tudomány? |
A reprodukált "háló" |
A tudománytörténészek úgy vélik, hogy Newton alkimista érdeklődését elvont filozófiai vagy vallási célok motiválták. John Maynard Keynes, aki több Newton-kéziratot megvásárolt, 1946-ban azt mondta: Newton nem az ész birodalmának előfutára, hanem az utolsó varázsló volt. Newman szerint azonban Newton egyszerűen fel akarta fedezni a kémia világának törvényeit, de nem tett különbséget a tudomány és az alkímia között - írta a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.
(Múlt-kor/MTI)