45 éve repülte körbe a Földet Gagarin
2006. április 13. 12:00
Propaganda, pletyka, összeesküvés-elméletek
A Szovjetunió bukása után a levéltárakból előkerült - addig titkos - anyagok alapján bebizonyosodott, hogy valójában már április 8-án megtörtént az első űrrepülés, s az első ember az űrben Vlagyimir Iljusin, a híres repülőgéptervező fia volt. Mindezt azért titkolták el, mert ő a földet éréskor megsérült, s így nem lehetett bemutatni a világnak, mint a nagy Szovjetunió hős fiát.
A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására. Gagarin főhadnagyot, a világ első űrhajósát két fokozattal őrnaggyá léptették elő az űrrepülés közben. Később megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet is. A szovjet vezetés Gagarint afféle két lábon járó propagandafegyvernek tekintette; beutazta az egész világot (1961-ben Magyarországra is ellátogatott), s a nyílt arcú, egyszerű és szerény fiatalember mindenhol rokonszenvet keltett. Államfők és kormányfők fogadták, élménybeszámolókat tartott, elhalmozták ajándékokkal, kitüntetésekkel, holdkrátert és ásványt neveztek el róla.
Gagarin halála a leghajmeresztőbb mendemondákra adott alkalmat. Egyesek szerint a szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB által szervezett összeesküvés áldozata lett, mások szerint földönkívüliek ragadták el. Napvilágot láttak olyan feltételezések is, hogy Gagarin nem tudott megbarátkozni "élő műemlék" szerepkörével, depressziós lett, inni kezdett, és ittas állapotban, engedély nélkül szállt fel. Volt olyan pletyka, hogy egy másik űrkísérlet vagy közúti baleset áldozatául esett, esetleg felrobbantották, lelőtték, öngyilkos lett. Megint más szóbeszéd szerint katapultált és eszméletlenül megtalálták, ezután plasztikai műtétet hajtottak végre rajta, majd zárt intézetbe csukták. A szerencsétlenség kivizsgálására kormánybizottságot hoztak létre, amely húsznál is több feltételezést vizsgált meg, de egyiket sem tudta egyértelműen bebizonyítani. A titkokhoz tartozik, hogy ma is vannak, akik szerint az űrutazásra nem is került sor, és annak részleteit csak egy tévéstúdióban rögzítették.
Valószínűleg a legújabb mítoszok közé tartozhat Alekszej Leonov egykori űrhajós Gagarin űrrepülésének 45. évfordulóján tett kijelentése is. Szerinte ugyanis Gagarin néhány társával együtt azon munkálkodott, az 1968-ra tervezett első szovjet Hold-utazás alkalmával magával "csempészi" és a Hold felszínén eltemeti a szovjet űrrakéták atyjának földi maradványait - írta az Izvesztyija. Leonov szerint tervéről még a szovjet kommunista párt központi bizottsága sem tudott. A terv azonban meghiúsult: Gagarin 1968-ban elhunyt egy repülőszerencsétlenségben, a szovjet holdexpedíció pedig számos kudarc miatt elmaradt.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma Vladár Tamás, Baczonyi László)
- Véletlen szerencsével az űrbe
- Propaganda, pletyka, összeesküvés-elméletek
szerkesztőségét!
