195 éve született Robert Bunsen, a gázégő feltalálója
2006. március 31. 10:00
Százkilencvenöt éve, 1811. március 31-én született Göttingenben Robert Wilhelm Bunsen német kémikus, a XIX. század egyik legjelentősebb természettudósa.
<
A szervestől a szervetlen kémiáig
Kezdetben az arzén szénvegyületeit tanulmányozta, az általa előállított kakodilt a gyökelméletet bizonyító szabad gyöknek tekintették. 1836-ban egy robbanás következtében elvesztette fél szemét, és kétszer kapott súlyos, életveszélyes arzénmérgezést, így ez irányú kutatásait befejezte és többé soha nem is foglalkozott szerves kémiával.
A szervetlen kémiában viszont annál több terület érdekelte: vizsgálta az olvasztókohók folyamatait, kimutatva, hogy a hő 50-80 százaléka veszendőbe megy. Jelentősen javította a kohók hatásfokát, közben kidolgozta a gázanalízis új, kvantitatív, térfogatmérésen alapuló módszerét. (A hő méréséhez különböző kalorimétereket dolgozott ki, ezeket később az izlandi gejzírek tanulmányozásakor használta fel, s segítségükkel adta meg a magyarázatot működésükre.) 1841-ben feltalálta a szén-cink galvánelemet, amelyet róla neveztek el. Elektrolitikus úton állított elő alumíniumot, krómot és nagy mennyiségben magnéziumot. Ő hívta fel a figyelmet a magnézium égésekor fellépő erős fényképződésre, amely később a fotósok nagy segítségére volt.
1855-ben használta először gázégőjét, amelyben a gáz-levegő aránytól függően a láng különböző részeiben oxidálóm illetve redukáló hatást lehet elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy hasonló szerkezetet már Faraday is használt, de ő terjesztette el és róla is nevezték el, ugyancsak az ő nevét viseli az 1843-ban feltalált "zsírfoltos fotométer" is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
