270 éve született James Watt, a gőzgép feltalálója

2006. január 19. 10:00

Kétszázhetven éve, 1736. január 19-én született a skóciai Greenock-on-Clyde-ban James Watt, az alacsony nyomású, kettős működésű forgó gőzgép feltalálója, az ipari forradalom elindítója.

Akinek minden gondolata a gép körül forog

Egy hajóács negyedik, beteges gyermeke volt. Migrénje miatt sokáig azt gondolták, hogy gyengeelméjű, írni-olvasni anyja tanította otthon. Tizenévesen félárvaságra jutott, korábban jól kereső apja csődbe ment. James Londonba utazott, inasnak állt. Kitanulta a szerszámok használatát és a gépek készítését, reparálását, majd 1756-ban visszatért Skóciába és Glasgow-ban nyitott műhelyt. Mivel azonban nem volt elég hosszú inasideje, engedélyét elvették, ő pedig az egyetemre szegődött műszerésznek, amelyre nem volt érvényes a város joghatósága. Ott bízták meg a Newcomen-féle himbás gőzgép javításával, amibe egy londoni mesternek már beletörött a bicskája. Watt megbirkózott a feladattal, de nem elégedett meg: elhatározta, hogy javít a kétségbeejtően alacsony, 1 százalékos hatásfokon. "Minden gondolatom a gép körül forog, semmi másra nem tudok gondolni" - írta egy barátjának. Állását otthagyta, szűkös alkalmi jövedelmét földméréssel, hangszerek javításával, készítésével, sőt egyes feltételezések szerint márkás fuvolák hamisításával egészítette ki.

Végül rájött a megoldásra: elválasztotta a gőzlecsapódást végző kondenzátort a hengertől, amelyben a dugattyú mozog. A hengert, amelyet így nem kellett újra és újra lehűteni, hőszigeteléssel látta el és fáradt hővel fűtötte. A fáradt gőzt külön tartályban kondenzálta és külön hűtötte, így 75 százalék energia-megtakarítást ért el. Watt rájött az addigi gőzgéptípusok alapvető hibáira, és száműzte a gépből a levegőt, vagyis lezárta az addig nyitott hengert és egy atmoszférás gőzzel töltötte ki a helyét. Az így biztonságossá vált gépben a munkát nem a külső légkör, hanem az egy légköri atmoszférás gőz végezte. Az utókor 1769-től, a tökéletesített gőzgéptől számítja az ipari forradalom kezdetét.

Watt egyéb újításokat is bevezetett: megszerkesztette a kettős hatású gőzgépet, amelyben a gőz ereje felváltva a dugattyú mindkét oldalán hatott (korábban a gőz csak egyik oldalra nyomta ki a dugattyút, amely csak lassan mozdult vissza a másik irányba.) A gépet bolygókerekes hajtóművel és lendítőkerékkel látta el, amely átlendítette a holtponton, így először tette azt nem csak előre és hátra, hanem forgómozgásra is képessé. Sőt, mivel 1784-ben már gőzvezetékkel fűtötte irodáját, őt tekinthetjük a gőzfűtés feltalálójának is.

következő oldal 1 / 3

Akinek minden gondolata a gép körül forog
Akiről mértékegységet neveztek el
Spekulációk és találgatások: az új technológia hajnala

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?