Témaparkká válhat Manhattan kulturális öröksége
2006. január 12. 11:00
New York egykori művésznegyedében, a Greenwich Village-ben ma már csak táblák emlékeztetnek rá, hogy valamikor írók laktak itt, mint Mark Twain, Edgar Allan Poe, Ernest Hemingway, John Steinbeck, vagy olyan zenészek, mint Bob Dylan.
<
Már az utcák vonalvezetése is Manhattan ezen egyedülálló részének ellenálló szelleméről tanúskodik. Kacskaringósak és görbék, mert amikor a XIX. század elején a félszigeten a nyílegyenes utcákat kiépítették, a `falu` már kialakult saját életét élte, ami lehetetlenné tette betagozódását. Az indiánok ösvényei és a holland gyarmatosítók földjei mentén létesült utcáknak neve és nem száma van, az ott épült házak alacsonyak. A második világháború után a lakónegyed nagy erővel vonzott magához művészeket, excentrikus alakokat és homoszexuálisokat, akik nyomában azután a háború ellenzői, hippik és beat-csillagok érkeztek. A Greenwich Village-t átszelő Christopher Streeten tartották 1969-ben tiltakozó felvonulásukat a homoszexuálisok a New York-i rendőrség razziái ellen.
Az átalakulást az utóbbi időben különösen látványossá vált: luxus apartmant-házak épültek, sorra nyíltak az előkelő butikok. Régen volt meghitt kávéházak helyén ma jobb esetben a Starbucks presszólánc boltja, rosszabb esetben egyéb üzletek működnek. Turisták tömegei érkeznek autóbuszokon, mert a negyedet a Jóbarátok című televíziós sorozatból ismerik - bár azt Kaliforniában forgatták.
Sokan vélik úgy, hogy ez a fajta átalakulás egész Manhattanre jellemző, és a város úton van ahhoz, hogy olyan cigarettahamu- és a kutyapiszok mentes legyen, mint a floridai Disney World.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
