Papíron szép a Vár jövője
2006. január 9. 18:00
Bár a 2004 tavaszán meghirdetett Vár-programból mindmáig szinte semmi sem valósult meg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői elkészítették a budai Vár helyreállításának 2012-ig szóló koncepcióját - írta a Népszabadság. Tervük szerint akár a palota eredeti homlokzatának helyreállítására is sor kerülhet.
Csaknem két évvel ezelőtt, 2004 májusában hirdette meg a kabinet 2012-ig tartó Vár-programját Medgyessy Péter miniszterelnök. Az akkor kelt kormányrendelet értelmében ma már közel kellene lennünk a Szent György téri volt honvédfőparancsnokság teljes megújulásához; a benne megvalósuló intézmény funkciójáról `értelmiségi vitának` kellett volna döntenie. (Mint emlékezetes, a koronázási jelvények itteni állandó elhelyezése is szóba került.) Folynia kellene az Országház utcai rendezvényterem felújításának, és még 2004 októberére ki kellett volna találni, miként válhat a Szentháromság téri egykori pénzügyminisztérium `az EU-csatlakozást követő új nemzetstratégia kidolgozásának szellemi központjává`. Mivel ez nem történt meg, a reménybeli Magyar Kultúra Háza ma is irodaépület és turistaszállás.
Bár a kormányrendeletben tervezett lépések közül egyedül a Mátyás-templom felújítása indult meg - a katolikus egyház elzárkózása miatt kizárólag állami forrásból -, s vélhetően ebben az évben másba már nem is fognak bele, a KÖH tartotta magát a forgatókönyvköz, és elkészítette a budai Vár fejlesztésének távlati koncepcióját. Hogy a tudományos feltárás mennyire nem felesleges, azt a tanulmány egyik meglepő megállapítása igazolja a legjobban: a szerzők szerint a budai Vár épületállományáról ma `megdöbbentően keveset tudunk`, és a feltárt ismeretek is csak szétszórtan férhetők hozzá.
Az örökségvédelmi szakértők anyaga elsősorban azt szögezi le, hogy a Vár fejlődésének záloga, ha a nemzeti emlékhelyjelleg és a turisztikai vonzerő egyensúlyba kerül a negyed lakóhely voltával. Magyarán rendkívül fontosnak tartják, hogy a polgárváros ismét élhető lakóterület legyen.
A tanulmány a Vár hagyományos térszerkezetének rekonstrukciója mellett foglal állást. Beépítéseket javasol a zavaró foghíjakon - a Kapisztrán tér mellett a Szentháromság és a Szent György téren is -, és kezdeményezi a háború után viszszabontott emlékek tömegrekonstrukcióját. Ugyanez az elv érvényesül a királyi palotát illetően. A szakértők leszögezik, hogy a hatvanas évekbeli puritanizálás jóvátehetetlen károkat okozott, ezért megfontolandó az építészeti korrekció. Elképzelhetőnek tartják a Hauszmann-féle homlokzat rekonstrukcióját - azaz az eredeti kupola, a Habsburg-lépcső, az ablakok és vakolatdíszek újraalkotását -, és nem vetik el a Várkert részleges feltámasztását sem. A Várkert Bazár felújítását ennek megfelelően csak a palotával összhangban, nagymérvű beépítés nélkül tudnák elfogadni.
A teljes cikk a Népszabadság oldalán
Támogasd a 
szerkesztőségét!
