Újra fellángolt a vita az új hominida kialakulásáról
2006. május 30. 12:15
Megtagadták a Homo floresiensis-t megtaláló ausztrál régészektől az ásatási jogot az indonéziai Flores-szigeten, mert vezetőjük kijelentette, az új hominida már az ausztrál őslakos közösségek előtt elérhette Ausztráliát.
Az első ausztrálok hobbitok lehettek?
2003-ban egy női csontvázat (koponyát, alsó állkapcsot és több fogat) találtak legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában az indonéz Flores-sziget Liang Bua barlangjában, amelyek legalább 18 ezer évvel ezelőtt élt, egy méter magas emberféléktől származnak. A kutatók által barlangja után LB1-nek elnevezett, majd a Nature-ben megjelent cikk hatására a Gyűrűk Ura-eposz után hobbit névre keresztelt törpealkatú hominidát az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példájaként tartják számon.
| |
|
Mike Morwood vitát gerjeszt |
Az ásatást végző Mike Morwood ausztrál régész nemrég egyik nyilvános előadásán fejtette ki: az általuk új fajként azonosított Homo floresiensis az ausztrál őslakos közösségek előtt, vagyis 60 ezer évvel ezelőtt elérhették Ausztráliát. A szakmai köröket azóta is megosztó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Korántsem egyértelmű, hogyan utaztak az apró termetű, a modern ember agytérfogatának csupán egyharmadával rendelkező emberefélék Ausztráliába, s vajon milyen nyomokat hagyhattak maguk után, amikor a prehistorikus időkből is alig akad értékelhető lelet Ausztráliában. Egy biztos: az ausztrál régészcsapattól hamarosan megtagadták az ásatások jogát a Liang Bua barlangnál.
Az LB1 maradványait megszerző Teuku Jacob, a yogyakarta-i Gajah Mada Egyetem kutatója szerint a Homo floresiensis voltaképpen egy deformált emberi lény. Az indonéz paleoantropológus további ásatásokkal kívánja alátámasztani, hogy a Homo floresiensis a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottja.
Robert Martin, a chicagoi Field Museum szakértője szerint viszont az LB1 csimpánzhoz hasonló agytérfogata alapján nem sorolható a Homo erectushoz, túl kicsi ahhoz, hogy törpe hominida legyen. A csontok mellett talált kőeszközöket az élőlény nem tudta volna elkészíteni: "Az LB1 kicsi agymérete sehogy sem fér össze a modern ember (Homo sapiens) által használt szofisztikált kőeszközökkel" - nyilatkozta a BBC-nek. A kutató szerint a maradványok egy számos okra visszavezethető, kis fejkörfogattal járó fejlődési zavar jellegzetes tünetét (microcephália) mutatják.
Dean Falk, a Florida Állami Egyetem kutatója szerint az LB1 őse valóban nem a felegyenesedett ember, hanem a Homo habilis vagy az Australopithecus lehetett.
Chris Stringer, a brit természettudományi Múzeum munkatársa szerint pedig nem a modern ember patológikus egyedéről van szó: "Ez egy primitív emberi lény lehet, amely különbözik minden eddigi változattól." A kutató szerint az LB1 leletanyaga 70 ezer évestől a 12 ezer évesig terjed. Nem egy adott időben élt individumról van tehát szó, hanem egy jelentős időtávlatban értelmezhető morfológiai folyamatról.
szerkesztőségét!
